Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Oddy, Andrew: Antik ékszerek mint technikatörténeti információk forrásai : a drótkészítés technikájának tanulmányozása

egyaránt állítottak elő drótot a vizsgált időszakban.

Drőtkészités az északeurópai germán törzsek körében

Az alábbiakban felsoroljuk ázokat a technikákat, amelyek segítségével a Svédországban, Angliában, Írországban és Itáliában talált tárgyakon levő aranyhuzalt előállították. Kiderült, hogy 4 módszer volt használatos /kalapálás, lemezcsavarás, lemezhuzás és húzás/, bár a dróthúzás eljárásának egyetlen biztosra vehető időpontja a viking korra esik.

1. Kétkupos aranygyöngyöt találtak Svédországban, Gotland

szigetén. A tárgy a londoni British Museum-ban található /leltá0

ri száma: 1921 11.- 1.46/. Bár a gyöngy a római vaskorból ered, a készítése során használt technika igen hasonlatos ahhoz, amit a népvándorlás idején Svédországban használtak. A gyöngy aranylemezből készült, filigrán munka és granuláció disziti. A drót ötvösmunka bizonyos szálai feltehetően lemezcsavarásos technikával készültek /l. ábra/.

2. Leletek Helgö-ről, mely a Málaren tó Lillön nevű szigetének koraközépkori települése volt /Uppland, Ekerö egyházközség, Sweden/. A lelőhelyen, mely kb. 30 km-re nyugatra fekszik Stockholmtól, virágzó ipari tevékenység folyt a népvándorlás és a viking kor közé eső időszakban. Ennél pontosabban az alábbi leletek származási idejét meghatározni nem lehet. Mindhárom tárgyat a stockholmi Statens Historiska Museum őrzi.

2.1. Rövid, vastag aranydrót /hossza kb. 6 cm, átmérője 2.1 mm, tömege 3.235 g/. Leltári száma: 28894:30297. Felszinén sik lapok nyomai láthatók, nyilvánvalóan kalapálással készült.

2.2. Rövid aranydrót /hossza: 2-3 cm/, melynek egy i’észe talajrögbe van ágyazódva. Leltári száma; 28894:10387. Lemezcsavarással készült, szokatlan vonása, hogy 2 spirálisan futó szálból áll 12. ábra/.

2.3. Aranydrót, melynek egy részit szorosan felcsavarták /hoz-