Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
T. Knotik Márta: Egylapos zászlók restaurálása
negháló közé varrták és igy tárolták. Ez az eljárás ugyan megmentette a zászlót a széthullástól, a szövet állapotán azonban rontott, mert rúdra csavaráskor és mozgatáskor a háló és a szövet nem tudott együtt mozogni, igy a zsineg tovább szaggatta, hasogatta a gyenge damasztot. Ebben az állapotában a restauráláskor arról kellett dönteni, hogy a zászlót veszni hagyjuk-e, vagy bizonyos megalkuvással átmentjük az utókornak. A megalkuvás lényege, hogy a zászló textilfelülete egyoldalassá válik ugyan, de egy olyan erősitést kap,mely elbirja a függesztett kiállítást is. Az igy színoldallá vált másik oldal megőrzi és a szakember számára tanulmányozhatóvá teszi a festményeket és a feliratokat. A szóbanforgő zászló megmentéséhez a szakemberek ezt az utat választották. A zászló festményeit Szűcs Árpád festőrestaurátor állította helyre. A zászló restaurálásához felhasználtuk az elmúlt másfél évtized alatt helyreállított 13 többféle megoldású, de egy- lapos zászló restaurálási tapasztalatait. A helyreállitás menetéből itt csupán néhány lényeges lépést ismertetünk. Lényeges lépés először is a zászló majdani színoldalának megválasztása. Ennek a döntésnek meghozatala a történész és restaurátor közös feladata. Ez esetben a törött lábú ló gyógyításának ábrázolása mellett döntöttek, lévén az a kovácscéh működésének egyik fontos szimbóluma. Szerencsére a feliratok mindkét oldalon teljesen megegyeztek. A másik lényeges lépés a vizes tisztítás, amelyet nemcsak a zászló finompor-tartalma igényelt, hanem a hányódtatás és rossz tárolás folytán berakódott faltörmelék is. Az amúgy is kiszáradt, töredező selyemlánc-fonalakat a finompor- és homokszemek szinte szétmorzsolták. A harmadik lényeges lépés a kiszáradt, tisztított selyemszövet nedvszivóképességének pótlása és ezzel a láncfonalak további töredezésének meggátolása. Ehhez glicerin hozzáadásával desztillált 200
