Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Stovring-Nielsen, Sonja: Egyházi textíliák restaurálása és egy különleges másolási technika példája

Ha ilyen textilt kell templomban tartani ez egyes használatbavé­telek közötti időszakokban, úgy ajánlatos szekrényben, megfelelő méretű lapos fiókban tárolni. Ha ez hely hiján nem lehetséges, akkor az akasztókat, amelyeken a palástok függeni fognak, egyedi­leg kell megtervezni és elkészíteni. Az oltárteritőket össze le­het tekercselni egy 25-30 cm átmérőjű csőbe és úgy a szekrénybe helyezni. Temetési zászló 1710-ből Tulajdonos: a herlufsholmi templom. Méret: magassága 2H0 cm, szélessége 178 cm. A temetési zászlók használata nemes emberek temetésén Dáni­ában 1700 körül volt szokásos. Ezekről a temetési és emlékszer­tartásokról néhány leirás megmaradt, amelyekben megtudjuk, hogy ezeket a diszes zászlókat, mint "gyászzászlókat", "családi zász­lókat", "vérzászlókat" és "feltámadási zászlókat" miképpen vitték körmenetben, majd azután elhelyezték az elhalt kápolnájában. Manderup Due ezredes temetéséről 1710-ből a herlufsholmi templom­ban három zászlót megőriztek. Ezek fecskefark alakú zászlók. Ket­tő közülük fekete vászonból készült másolat. Az eredeti zászló fe­kete selyemből készült, a család cimerével diszitve és egy feli­rattal, amely a selyemre arannyal van festve. Ennek a zászlónak az egyik oldalára egy fekete vászondarabot erősítettek, amely két­ségtelenül egy korábbi, 1860 körüli restaurációból származik. A rá­ragasztott vászon könnyen eltávolithatő volt egy vékony fémkaparó segítségével. A zászló hátsó oldala vastag, fehéres ragasztóréteg­gel el volt csufitva. Ezt durva ecsetvonásokkal vitték fel, ennél­fogva a festett diszités csak halványan látszott. A ragasztóanyag vegyi elemzése azt mutatta, hogy állati eredetű anyagból készült. Azért, hogy ezt el tudják távolítani, a zászlót egy nagy aluminium keretre helyezték, amelyen poliészter szövet volt. Az ilyen kere­ten a száritás gyorsan végrehajtható /3.fotó/. Ezt követően a zászlót részlegesen átitatták 25°C hőmérsékletű vizzel, amely­be vizlágyitót tettek. A mosás után a fehéres ecsetvonások még mindig látszottak, igy a mosást meg kellett ismételni. Ez alka­lommal azonban 70°C hőmérsékletű vizet használtak, vizlágyitó nél­kül. A zászló első oldalát ugyanilyen módon kezelték, és az most 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom