Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Kralovánszky Mária: Egy 15. századi miseruha restaurálása
nyozott ezüstszál sűrűn egymás mellé fektetve követi a minta hajlatait. A lefogó öltések láthatatlanok. A himzésen belül alkalmazott kontúrok egy vastagabb, több ágból sodrott aranyszálból készültek. A lazurhimzés és a kartus találkozásánál körben egy barna, nyitott selyemszálat fektettek le. A kereszt háttere lapos és domború aranyhimzés. A párosával függőlegesen vezetett, aranyozott ezüstszálat a lapos helyeken téglarakásszerü mintázatban fogták le, a domború részeknél meghatározott minta szerint. A keretelés domború aranyhimzés. Az alátöltés vastag, Z sod- ratu kenderfonalból készült, 3-águ fonat. A fölötte párosával vízszintesen vezetett fémszálakkal a széleken visszafordulva folyamatosan haladtak. A nyersszinü selyem lefogó öltések a fonat rajzát követik. 2. A szövet A brokátbársony szövet szélessége 58 cm, egy raportja 65 cm hosszú. A szövet kötésében megkülönböztethető 4 láncfonal - egy sárga és egy fehér főlánc, két sárga kötőlánc- és 4 vetülékfonal -, egy sárga fővetülék, egy sárga töltővetülék, két fém lancier-ve- tülék. A szövet alapja a színoldalon vízszintes irányú bordákat képez. A köztük levő mélyedésekben fekszik egymás mellett párosával a fémszál. Az alsó egyenesen halad végig a szövet teljes szélességében, mig a felső a mintát képezve hurkokat vet, majd a másik mellett egyenesen fekve a hátteret alkotja. A két szálat két különböző láncfonal fogja le, alig észlelhető diagonál vonalban. A lánc- és vetülékfonalak S sodratu, hámtalanitott selyem fonalak. A lanciervetülék selyem bélfonalra S sodratban tekert, aranyozott ezüstfémszál. A miseruha restaurálás előtti állapota A kereszt domború himzésének néhány fémszála lebegett, a kartus pár helyen elvált az alaptól. A keretelés fonatán a fémszál több helyen kikopott és kilátszott az alátöltő fonal. A laposhim- zés tökéletesen épen maradt. 131