Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A restaurátor, a múzeológus és a természettudományos szakember közös felelőssége a műtárgyak védelmében - Kenjo, Tosiko: A műtárgyak megóvásának környezeti tényezőiről
Bár Japánban nagy a páratartalom ingadozása - igen nedves a nyár és száraz a tél a régi tárgyak meglepően jó állapotban maradtak fenn. Ez talán azzal a régi japán szokással magyarázható, hogy értékeinket becsomagoljuk. A lakkréteg egyetlen komoly hátránya, hogy nagyon érzékeny a fényre. A közvetlen napfényt ezért kerülni kell, s a kiállitó- teremben is korlátozni kell a világitás erősségét. A lakkozás meg- repedezése hamarabb bekövetkezik, ha a tárgyat' 80 % RH értékű helyről 60 %-os páratartalmú helyiségbe visszük, mint ha az eredeti érték 70 %-os volt. Ezzel megint csak azt hangsúlyozzuk, hogy elsőrendű fontossággal bir a nedvességtartalom ingadozásának alacsony szinten tartása. 4. Tekercsek. A tekercsek a feltekerés következtében gyakran meggyürődnek. A következő kisérlet - melyben modelleket használtunk - azt igazolja, hogy a gyűrődés feltűnése elsősorban attól függően, hogy milyen légnedvességtartalom mellett csavarták fel, illetve tartották a tekercseket a későbbiekben. A modellt hagyományos ragasztóval összeragasztott japánpa- pir két rétege szolgáltatta. A ragasztást magát kétféle ecsetkezelési technikával vittük fel /Nadebake, illetve Uchibake ecsettel/. A tekercsmodelleket ezután 1 cm átmérőjű rúdra tekertük, cellux szalaggal leragasztottuk, majd 45, 55, 60 és 75 %-06 relativ pára- tartalmat fenntartó zárt tartályba helyeztük. Egy év elmúltával az Uchibake technikával ragasztott tekercsek 55-75 %-os relativ pára- tartalom mellett jó állapotban voltak, gyűrődés vagy egyéb sérülés nem következett be. 43 % relativ páratartalom mellett kismértékű gyűrődés mutatkozott. A Nadebake technikánál 55-60 % RH mellett a tekercsek jó állapotban voltak, de 75 %-nál a két iv elvált egymástól, 43 % alatt pedig gyűrődéseket találtunk. t 63
