Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Yahont, Oleg: Kőszobrok vizsgálata a restaurálás folyamatában

A természettudományos vizsgálatok nemcsak azt segítenek eldönteni, hogy a szobor bizonyos részletei eredetiek-e, de megvilágítják előtörténetét, sőt olykor róla alkotott felfogásunkat is módosítják.

Az Osztankino Múzeumban található Afrodité fej restaurálásához például a következő forrásokat használtuk: archiv dokumentumok, radiográfiai módszerrel történő vizsgálat, röntgeneszkó- pia különféle láthatatlan sugárzásban és kémiai elemzések, melyek nemcsak annak eldöntésében segítettek, hogy melyek és mikorról származnak a kiegészítések /18. század vége/, de kimutatták a későbbi beavatkozások helyét is. A sérült helyek és a restaurált felületek vizsgálata, az időpont és a beavatkozás módszerének, valamint a szerszámok azonosítása révén arra a megállapitásra jutottunk, hogy az eredeti töredék már feltehetően az ókorban jelentős restauráláson esett át /talán két alkalommal is/, amikor lecsiszolták és kiigazították a fej hátsó részét. Pontosabban meg tudtuk határozni azt is, hogy megalkotásának időpontja nem az i.sz. 2., hanem az i.sz. 1. század lehetett.

Az a tény, hogy e természettudományos módszerek nem léteztek korábban, ma pedig esetenként idegenkednek alkalmazásuktól, néha súlyos károkat okoz, esetenként pedig a műtárgy teljes megsemmisüléséhez vezet. 1929-ben például egyik múzeumi szakértőnk aki az orosz szobrászat egyedülálló remekműve - a 15. századi, fehér mészkőből készült Szent György szobor - részekre bontásával és áthelyezésével foglalkozott, annak a meggyőződésének a- dott hangot, hogy a szobor alsó része cementből készült, ennélfogva későbbi pótlás. így a felső részt belevették a kiállítási állományba, az alsót azonban letördelték és eltávolitották. Csak a véletlen müve, hogy az utóbbi töredékekre nemrégiben ráakadtunk, de sajnos nem az összesre. Már a mostani első vizuális szemle során súlyos kétségek merültek fel az 1929-es szakvéleménynyel kapcsolatban. A szobor talapzatát és a követ ezután több vizsgálatnak vetették alá, hogy kiderítsék kémiai összetételét, valamint fizikai-mechanikai tulajdonságait. Ez igazolta az újkeletű feltételezést, hogy a szobortöredékek 1929-es megítélése téves volt.

231