Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Beeger, Dieter: Márványból, mészkőből és homokkőből készült szobrok és múzeumi műtárgyak károsodásáról és megőrzéséről
vesség-tartalmának periódikus ingadozása volt, amely a kőmodellek- ben oldódási folyamatot, mobilizációt és ujrakiválasztódást indítottak meg. Ezt a kémiai átalakulást a károsító anyagok behatolása még fokozta. A gebeli kőmodellek kőzetanyagának nem karboni adaléx anyagai esetleg még fokozták is a pusztulást. A só óvatos eltávolítása után a kőmodellek megóvása és biztosítása érdekében elengedhetetlen ezek exszikkátorhoz hasonló alkalmatosságokban, állandó klimakörülmények közötti elhelyezése, ahol a levegővel csak ennek szárítása után érintkezhetnek. A berlini Állami Múzeumok szoborgyüjteményének terméskőtárgyain a levegő nedvességtartalmának időszakos változásai szintén sókivirágzást és szemkipergést okozott. Éz különösen a 4 próféta Dániel, Ezékiel, Jeremiás, Ezsaiás 1250 körüli időből származó szobrát sújtotta, amelyek 1914-ig a trieri "Miasszonyunk" templom nyugati homlokzatát diszitették, s csak aztán kerültek a berlini Állami Múzeumok birtokába. A prófétaszobrok kőzetanyagát a Trier környékén bányászott triász korú, karbonikus kötőanyagú, finomszemcséjű kvarchomokkő képezi. Amikor a "Miasszonyunk" templom nyugati homlokzatáról ezeket a homokkő szobrokat levették, a következő elhasználódási jelenségeket mutatták: szemkipergés, vékony rétegek lehámlása, finom repedések, elszórt mélyedések, amelyek kialakulását különösen a rétegre merőleges képzőmüvészi megmunkálás segitette elő. Különböző, később ismét eltávolitott ce- mentkiegészitések egy 19. századi restaurálásról tanúskodnak. Körülbelül 1970 óta a 4 emlitett szobor felületének különböző részein fehértől a világosszürkéig terjedő szinben különböző vastagságú, részben mikrokristályos szerkezetű kivirágzások jelentek meg. A homokkő felszinén sok helyütt felismerhető a szerkezet föllazulása. A karbonikus kötőanyag itt föl- és kioldódott, és a pórusok nyitottá váltak. Helyenként ismételten kalcit kristályosodott ki, ott, ahol a nedvesség-ritmus a mélyebben fekvő homokkőrétegből ezt kioldotta, és a kőzet felszinére szállította. A sókivirágzás képződéshez a karbonátok szállítják a kalciumot, amelyeket aztán kalciumkarbonátként, kalciumszulfátként és alárendelten magnéziumszulfátként lehetett beazonosítani. Igen magas levegőnedvesség és az ezt követő kiszáradás okozták a vegyi aktivizálódást, amelynek 217
