Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Velledits Lajos: Szárnyasoltárok tervezésének kérdései a középkorban
a 16907-es leltári számú rajzról a módszer illusztrálására válasszuk ki a jobb oldalon elhelyezkedő fiatorony gazdagon profilált befoglaló formáját /8. ábra/. A sarkokban lévő pálcatagok 4» középpontjait jelöljük A, B, C, D-vel, és összekötésükkel alakítsunk ki egy négyzetet. Fordítsuk el négyzetünket 45°-kal, majd a metszéspontokat jelöljük Q^, 0^, ... Og-cal /9. ábra/ Kössük ősz- sze a Q pontokat az ábrának megfelelően. Az A, B, C, D négyzetünk oldalfelező pontjai körül kisebb négyzeteket kapunk. Ezeket a sarkukra állitottnnégyzeteket ismét fordítsuk el 45°-kal /10. ábra/ és hasonló módon kössük össze a metszéspontokat, mint ahogyan ezt a Q pontok esetében tettük. A kis fekvő négyzetek oldalfelező pontjaiba szúrjuk körzőnket, és vegyük körzőnyilásba a két kis négyzet metszéspontjait az ábrának megfelelően, majd rajzoljunk köröket vele. Ezzel kialakítottuk a kiálló profil hornyait - negativ formáit /12. ábra/. Ha a most kapott körökhöz érintőket huzunk, a sarkára állitott kis négyzet oldalaival párhuzamosan, a négyzet oldalfelező pontjai körül kisebb, sarkukra állitott négyzeteket kapunk. Az ebbe a négyzetbe beirható kör adja az oldalfelező pontoknál látható fél pálcatagokat /13. ábra/. A nagy négyzet sarkaikban a metszéspontokkal kialakított kis négyzetek ~e alakul ki, a körök sugarai pedig korábbi szerkesztésünkből adódnak /14. ábra/. Minden szakasz, amelyet ezen az ábrán látunk, az A, B, C, D négyzetünk oldalával geometrikus összefüggésben áll /15. , 16 . ábra/ . Sajnos nem állunk ilyen jól középkori oltárokat bemutató tervrajzokkal /17. ábra/. Egyetlen olyan rajzunk van, amelyen a nézeti ábrázolás mellett alaprajzot is találunk. Ezt a rajzot a baseli Kunstsammlung őrizte meg számunkra. Az alaprajzon látható kombinációt fedezhetjük i?el egy teoretikus baldachin alaprajzon is /18. ábra/. Ennek szerkesztését a következő ábra magyarázza /19. ábra/. Ismét a Q-val jelölt metszéspontokat kötjük, illetve hosz- szabbitjuk meg, ha feltétlenül sarkára állitott és fekvő négyzetből kivánunk kiindulni, de nem az átlókkal párhuzamosan egymással szemben lévőket, hanem a korábban Q^-el jelöltet a Q3~al, majd ezt 100
