Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Humor Izabella: 17. századi török íj, íjtegez és nyílvesszők restaurálása

lemezekre vágta, lassan szárította és közben fakalapáccsal sokszor átkalapálta, hogy a kollagén rostok között lévő szárnyas insej­tek'’ elszakadjanak egymástól és igy tulajdonképpen - hasonlóan a kendertiloláshoz - az inat hosszú, vékony szálakra tördelte. A fára való felragasztást bőrenyvvel végezte, amibe jól beáztatta az incsikokat és igy több vékonyabb réteget ragasztott egymásra átlapolva, az előző réteg megkötése után. Az enyv rögzítette a fá­ra a rostokat és annak hosszirányú nyúlását is megengedte. A kb. 5 mm vastagságban felragasztott in azután rázsugorodott a fára és ott teljesen kiszáradt. Az ij eddig a stádiumig kb. 7 hónap alatt jutott el. Merev karjainak borítását, valamint a középső rész csontboritását - a honfoglaláskori leletek mintájára - marha bor­dacsontjából alakította ki. A fogó mellett és a rugalmas karok vé­gén enyves zsinórral tekerte át, hogy megerősítse a nagyobb igény- bevételnek kitett ragasztásokat. Az ij kialakításának menete a kö­vetkező: a középső rugalmatlan csontokkal merevített, mozdulatlan rész az utána következő rész három /szaru, fa, in/ rétege, amely az ij tulajdonképpeni rugója és a hozzá .csatlakozó rugalmatlan vé­gek elkészítése, amelyek mint emelőkarok szerepelnek. Húrnak 81 szál erős, összeviaszolt zsákvarró cérnát használt. A felajzás az ij készítésének egyik legkritikusabb része. Fokről-fokra, napról- napra történik az első felajzás, mig fel nem veszi lövésre kész reflex formáját. Az igy felajzott ij azonban még nincsen kész, ezután követke­zik a finomítás: az ij két oldalának erősségét most kell beállí­tani. Ezt a műveletet sorvasztásnak nevezik, amikor az erősebb ol­dal elvékonyitásával gyengítik a túl erős ijat. Fábián ija az első felajzáskor 42,5 kg erősségű volt, melynek felajzása és használata túl nagy erőkifejtést kivánt egy átlagembertől. Sorvasztás után már 31 kg feszítőerővel lehetett az ijat használni, amely a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy egy 20,55 g-os fenyőfa vesszővel 175 m át­lagtávolságra vitt az ij. Ezzel az ijjal kb.5000-szer lőtt készítője, majd fája az éveken keresztül tartó igénybevételtől megpattant. Az ij restaurálása Az ij restaurálását a megmaradt festett felületek konzerválá­sával kezdtük. Ezeket a részeket először Talens fixativval fedtük le több rétegben, hogy a rétegek repedései egymást fedjék. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom