Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Kisterenyei Ervin: A kiszombori rotunda középkori falképeinek restaurálása, 1982-1983
mechanikus és vegyszeres tisztítása után az egyébként jó megtartású festékréteget Paraloid B 73 3 %-os oldatával /toluolban oldva/ konzerváltuk. A tisztítás után vált nyilvánvalóvá a már korábban említett több periódusu festés. Ezen túl a képfelületen egyéb javítások is megfigyelhetővé váltak. A "Veronika" kompozíció alatt a szalagornamentika színben is elkülönül. Későbbi beavatkozásnak tűnik - hacsak nem feltételezzük, hogy a kb. 20 cm-es sávot külön vakolták fel. Hasonló figyelhető meg az ülő férfiszent képmezőjének alsó részén is. Valószínűnek látszik, hogy a képeket egy korábbi - közelebbről meg nem határozható - időpontban már javították, felújították. E- setleg ekkor festették a "Veronika" és a férfiszent alatti részeket is újra. Megfigyelhető, hogy a korábbi vöröses kontúrokat megerősítették, helyenként ujrahuzták. A négyfigurás kompozíció nagy figurájának arca teljesen átrajzolt, halványan kivehető pl. a korábbi szemöldök ive. Hasonlóan átrajzolt a figura szája is. A korábbi érzékeny vonalrajz helyenként durva "körüldrótozássá" vált. Ezeket a kontúrokat mégsem távolitottuk el, mert alatta egy olyan fokon roncsolt felület maradt volna, ahol gyakorlatilag nincs rajz Talán erre a "restaurálásra" utal a férfiszent képmezőjébe karcolt kétsoros felirattöredék, amely "Hic pinx." szavakkal kezdődik. Pontosan nem tudjuk, mikor vakolták le a falképeket. 1770-77 között a korábban a rotundában épült /1740 k./ fatornyos templomot lebontották és helyére épült a provinciális barokk templom. 1797-ben /a rotunda már a templom szentélye/ a szentélybe kripta épül, a padlőszint 1,5 méteres feltöltést kap. A História Domus 1780-as bejegyzése szerint a falképek még láthatók voltak, egy 183H-es bejegyzés szerint állapotuk szinte sértetlen. Csak éppen azt nem lehet ennek alapján eldönteni, hogy ez a középkori falképekre vagy a kupola 1777 körül keletkezett barokk szekkóira vonatkozik-e? A szentélyben /rotunda/ 1939-ig barokk oltár állt, ez éppen azt a fülkét takarta el, ahol a falképeket megtalálták. Ez az oltár már állt akkor, amikor a kupola szekkóit festették. így lehetséges, hogy mögötte levő karéjt záró félkupolába nem került ábrázolás, csak egyszínű vörös festés. Az analógiák alapján feltételezték, hogy egykor az egész rotun- dát kifestették, mint pl. a gerényi rotunda esetében. A középkori falképek restaurálásával egyidőben sor került a kiszombori rotunda 319