Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Éri István: A restaurátorok képzéséről, képzettségéről
Számvetésünk végére jutva nem szabad figyelmen kivül hagyni egy igen fontos tényezőt, amit az emberi, munkatársi kapcsolatok fejlődése jelent. Ma a magyar restaurátorgárda a képzési folyamatokban történő csoportos részvétele, konferenciák és szemináriumok látogatása révén egymás munkája iránt érdeklődő, a teljesítményeket elismerő és tisztelő, jóban-rosszban összetartó kollektívává kovácsolódott össze. Nem kívánhatunk sem magunknak, sem az utánunk következő nemzedékeknek jobbat, mint azt, hogy folytatódjék, .fejlődjék az a fo lyamat, amelyben ez ideig résztvehettünk. Éri István A restaurátor képzéséről, képzettségéről A múzeumi szakemberek képzésében a muzeológusok többévtizedes előnnyel rendelkeznek: Magyarországon már a múlt században is megkívánták tőlük az egyetemi képesítést. Ehhez képest a restaurátorok tanfolyamokon történő képzésére csak az 195o-es évektől került sor, majd 1968-tól a képzőművészeti alkotások, 1974-től a régészeti, iparművészeti, néprajzi tárgyak restaurátorai részesülnek egyetemi szintű képzésben. 197o-től máig 62 művészrestaurátor, 1978-tól 65 "tárgyrestaurátor" szerzett diplomát. Ez hatalmas minőségi változást eredményezett: jelenleg a 3oo, múzeumainkban dolgozó restaurátornak 4o%-a rendelkezik felsőfokú képesítéssel. Egyidejűleg polgárjogot nyert a múzeumokban a restaurátor- műhelyek laboratóriummá fejlesztésének gondolata, a természet- tudományos alapokra helyezett anyag- és készitéstechnikai vizsgálat. A magyar restaurátorok 1975 óta önálló évkönyvben publikálhatják eredményeiket, a Múzeumi Műtárgyvédelem-ben 14o, nemzetközi restaurátor szemináriumaink tanulmányköteteiben eddig 3o cikkük látott napvilágot. A rendszere;; - évenkénti - hazai és 200
