Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Janovich István: A kőszegi kiszáradt óriás gesztenyefa állagmegóvása : tanulmányterv
felszínnel, de alatta lisztes, zegzugos rágásképpel rendelkező faanyag felszínt találtam. A fellelt és elvitt minta ugyan nem ad 100 %-os biztonságot a meghatározáshoz, előbbiekből mégis elsősorban a szijácsbogarak korábbi élettevékenységére lehet következtetni. 3. A jelenlegi állapot A faanyagban megindult biológiai és fizikai károsodások miatt megindult a természetes lebomlás, illetve szétesés folyamata. Ez jelenleg a faanyag mintegy 35-45 %-át érinti! Szerencsére ez a folyamat a szöveti állományban belülről kifelé halad és a helyreállításhoz, bemutatáshoz szükséges eredeti szövetek illetve területek /beleértve a kb. 1/10-nyiben megmaradt eredeti héjkéreg állományt is/ lényeges elemeit nem érintették. Előbbiek alapján az állagvédelmi és helyreállítási munkákat az a- lábbiak szerint lehet elvégezni. II. Helyreállítási munkák Kritériumai a következők: 1. Az anyagot romboló fizikai tényezők kiküszöbölése, megszüntetése az optimális /lehetséges/fizikai állapot helyreállítása, azaz: fizikai stabilizálás! 2. Az anyag romlását előidéző biológiai kárositók elölése, a további biológiai károsodás lehetőségének kiküszöbölése. 3. A fatörzs eredetihez legközelebbi küllemi képét célzó bemutatás megteremtése. 4. Az alkalmazott kezelések során a környezet és humán szeny- nyezés illetve károsodás maximális elkerülése. 5. Az esetlegesen szükségszerű, beépített segéd elemek /vascsavarok, pántok/ korrózióvédelme. 6. Az esztétikailag megfelelő és szeparált - a rongálóktól védett - bemutatás kialakítása. /Mivel a nagyrészt leromlott faanyag eltávolítható - helyét különféle, fungicid és inszekticid szerekkel kevert tömítőanyagokkal pótolni lehet. Konzerváló anyagokkal a leromlási folyamat leállítható, illetve a további romlás megelőzhető és a szükséges kiegészítések elvégezhetők, a feladatot: 1982. és 1985. között, a kívánt végállapotnak megfelelően, szakaszosan végre lehet hajtani!/. 53
