Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Morgós András: Fa műtárgyak kezelése, I. : Faanyagok kezelése folyadékokkal, az átitatás elmélete és eljárásai
3.1.2. Áztatás, fürösztés, elmentes A felület folyadékmegtartó és folyadékmegtapadó képességét befolyásoló tényezők szerepe háttérbe szorul. Előtérbe lépnek a kapilláris erőt, valamint annak hatását meghatározó tényezők. A felvétel mennyisége döntően a kezelési időtartam, valamint a fa felület /térfogat arányának függvénye. A folyadékfelvétel, illetve az ezzel összefüggő behatolás szempontjából a folyadékban tartás időtartamát három szakaszra oszthatjuk: Első szakasz - az első másodpercekben a folyadék a fa felületét benedvesiti, majd a repedésekbe behúzódik. Második szakasz - a behatolás megindul, ez főképp a fa anatómiai felépítésétől, állapotától függ. Harmadik szakasz - elsősorban a vastagságtól függ /felület/tér- fogat arány/, hogy mennyi idő alatt lesz a fa teljesen átitatott. Az 50 mN/m-nél nagyobb felületi feszültségű folyadék a felületet egyre kevésbé nedvesíti, nehezen hatol be rövid idő alatt. Felületi feszültséget csökkentő anyagokkal elő lehet segiteni a folyadékfelvételt, de a felületi feszültség csökkenésével kisebb lesz a kapilláris erő is, igy ez nem mindig előnyös. A viszkozitás csak egy határig fokozza a felületen megtapadt folyadékmennyiséget, de gátolja a behatolást. 14 Gyarmati szerint az irodalomban több összefüggés található - általában kísérletek alapján bevezetve - a felvétel számításához. A felvétel annyi tényezőtől függ, hogy a leghelyesebb minden konkrét esetben az adott anyaggal végzett próbamérések alapján megállapítani a szükséges időtartamot, illetve ellenőrizni a tényleges felvételt. Nagy általánosságban az mondható, hogy kb. 8 óra alatt lehet kétszeres gondos mázolással egyenértékű anyagfelvételt elérni. 3.2. Vákuumimpregnálás A maximálisan felvehető kezelőszer mennyiségét elsősorban a fa pórusainak térfogata határozza meg. Az impregnálás hatékony, . 21 22 saganak szamitasara Kent és Kinell matematikai modellt alkalmazott. Ez a szabadtériogat-modell azon alapszik, hogy a fa szabad pórustérfogata a makroszkopikus térfogatsúlyból jól számítható, 14 222
