Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Sztojka Szilárd: Hódmezővásárhelyi festett faláda konzerválása és restaurálása
vált felülete, valamint a fenéklap és oldallapok találkozása, a- lul a faragott szegély és fenéklap találkozása erősen korhadt, rovarrágott. Ezekben a résekben megszorult szerves törmelékből /gabonaszemek maradványai/ táplálkoztak a más anyagokat is kárositó rovarok. E fertőzés megszüntetésére szét kellett szedni a ládát és hozzáférhetővé tenni ezeket a "búvóhelyeket". Az itt talált kártevők maradványai: Anthrenus lárvák /muzeumbogarak/, Attagenus lárvák /gyapjú, szőrmebogarak/, molylárva tokok, svábbogár maradványok és rágásuk nyomai. Anyagvizsgálatok Faanyag: A láda faanyagából vett minta mikroszkópi vizsgálatához az első lépés a háromféle metszet készitése volt. Azzal a kiindulással, hogy a láda anyaga eleve fenyődeszka és hozzávéve a mikroszkópi felvételeket, az analógiát a fenyőfélék közt kerestük. Meg- állapitást nyert, hogy a láda faanyaga lucfenyő, Picea excelsa Lám /Picea abies/.X A lucfenyő elég gyakori butoralapanyag volt, Észak- és Közép- Európa hegységeiben volt a legelterjedtebb. Magassága, anyaga, kedvező tulajdonságai miatt sok mindenre felhasználható. Jól hasítható, hasadási felülete selymes fényű, sima, világos szinü. Leginkább az épitő- és a bútoriparban használták. Festékanyag: A festékek anyagának vizsgálata, azonositása csepp-analitikai módszerrel történt. A vizsgálat eredménye:- fehér: titánfehér- fekete: venyige vagy lámpakorom fekete- zöld: zöld föld- piros: okkervörös- sárga: okkersárga- barna: égetett umbra- kék: okkerkék A festék kötőanyagának vizsgálata: vékonyréteg-kromotográfiás vizsgálat, eredménye: tojástempera. x Pál Greguss: Identification of Living Gymnosperms on the Basis of Xylotomy /Szeged, University, Hungary/ - az e műben szereplő és a saját mikroszkópi felvételeim azonossága is volt az egyik meghatározást segitő tényező. 175
