Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
T. Bruder Katalin: Első századi római sisak restaurálása
T.BRUDER Katalin Első századi római sisak restaurálása 1981 őszén a Flórián téri ásatásokon egy római sisak került elő. A feltáró régész - figyelembe véve a ritka lelet állapotát, azonnal restaurátorhoz fordult. így a kiemelést nemcsak régészeti, hanem restaurátori szempontból is - a lehetőségekhez képest - a legjobban lehetett megoldani. A sisakharang kétharmada beomlott állapotban volt, a tarkó és az arc védelmére szolgáló lemezek darabokra törtek. Távolabb találták meg a sisak tetejét diszitő tolltartó oromdiszt. A tárgy felszedése során ügyelni kellett arra, hogy földnedves állapotát megőrizze, és a rátapadt homok és kavicsréteg ne cementálódhasson rá. Műhelybe szállítása és a földszennyeződés legnagyobb részének bő vizben való letisztitása azonnal megtörtént . A sisakharang két oldalán és a tarkórészen vékony lemezből kialakított és felforrasztott tolltartók helyezkednek el. Mivel ezeket a föld tartotta a sisakharang oldalán, természetesnek kell vennünk, hogy a tisztítás során leváltak. Később kiegészítve, ragasztással kerültek vissza. Már az első tisztítás során kiderült, hogy az anyag nagyon e- rősen korrodált, repedezett és rideg. Egyértelműen világossá vált, hogy a sisakharang meglehetősen hiányos, és a töredékek egy részének helye nem meghatározható. A sisak tarkóvédőjéről röntgenfelvételt készítettünk. Ennek célja volt az esetleg meglévő, de a korrózió által eltakart felirat felkutatása, valamint információszerzés a bronzanyag állapotáról. A röntgenfelvételen feliratra utaló nyomokat nem találtunk, viszont a vizsgált sisakrész korróziós térképe kirajzolódott. A sisak tarkóvédője és harangrésze egy darabból kidomborított. A tarkóvédő átlagos vastagsága 2 mm, a harangrészé 0,5 és 1 mm kö9
