Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabolcs Péterné: Berzencei hímzett ködmön restaurálása
A mult század derekán azonban Somogybán még virágzott a szücsipar. Ez a fellendülés nem tartott sokáig. Az 1870-es években ez a mesterség is hanyatlani kezdett.. A feudális önellátó gazdálkodást mindinkább háttérbe szorította a kapitalista árutermelés. Azelőtt divatban volt az ujj nélküli, bokáig érő suba: hidegben hosszú szőrű felét befelé fordították, melegben vagy esőben szőrös felét fordították kívülre. A bundának ujja van. A kissuba olyan mint a nagy, de csak combig ér. A szücsmunkák közül Somogybán még a ködmönból maradt ránk a legtöbb. ' A somogyi ködmön A ködmönök legnagyobb részénél feltűnő a rövid, arasznál alig hosz- szabb derék. E rövidségnek a régi női viselésmód az oka. A felső testen volt a rövid kis mellre való: a pruszlik. Erre került a ködmön, amelynek a szoknyából nem volt szabad sokat takarni. Ornamentika A somogyi ködmönök díszítése három fő csoportra oszlik: 1. Legrégibb a tisztán bőrkivarrásos - applikációs díszítés. A szűcs leginkább piros, de fehér és zöld szattyánbőrből is cifrákat, virágokat, csipkéket nyirkált ki ollóval. Használt cirfrázó és karikázó szerszámokat is. Azután a cifrákat széleiken rávarrta a ködmönre. 2. A díszítések második típusán a bőrkivarrásos és himzett díszítést együttesen alkalmazták. Ez átmenet volt a tisztán himzett ködmönök- höz. Mindkét csoportnál az egytengelyes szimmetriás elrendezéshez alkalmazkodnak. Kivétel csak a mellrészen van, amely már alakjánál fogva aszimmetrikus elrendezést követel. E csoport valamennyi köd- mönjét Szigetvárott piros, sárga, zöld selyemmel hímezték ki. 3. A harmadik típus a tisztán "hárásszal", színes pamuttal készült hímzés, amely minden tekintetben a legnagyobb változatosságot mutatja. Az egyszerű irharátéteken mind sűrűbb lett a hímzés, és közben az üres tereket annyira kitöltötték, hogy végül a hímzés egészen elnyomta a kivágott irhamustrákat, és elhódította a kivágásos technika által szabadon hagyott legapróbb részeket is. ^ A zsúfoltság oka az, hogy a kevés, ritkás disz a magyar parasztság szerint a szegénységet, a minél teljesebben, minél jobban kitöltött felület pedig a gazdagságot jelképezi.^ A ködmönök fő dísze a hátsó részre jut, ahol a legnagyobb a kitölteni való tér. A hátdisz megoldása egyes virágszálakból vagy egész bokrétákból áll. A ködmön eleje, oldala és ujja is himzett. Különösen az ujjdiszités jellemző. Az ujj külső, látható felülete díszes. A kézfejnél a prémen felül, vízszintes szegélyen függőlegesen keskeny virágszál halad fölfelé. A hosszabb ujju ködmönökre jellemző az ujj legfelső részén a vállon áthajló virágos inda. * 1 2 3 84
