Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Kulcsár Veronika: Tisza menti női viselet restaurálása
A fémszálat cc. HNOg-ban feloldva pezsegve forrt, zöld szinti oldat keletkezett, amelyet NH^OH-val közömbösítettem. Először színtelen, majd kék szinti lett. Mosásállósági vizsgálat A vizsgálandó színezett szövetet tiszta fehér pamuttal összefogtam, és mosási próbának vetettem alá. Ezt 107o-os Evamin CC mosószerben végeztem. A selyem nem vérzett le. A hernyóselyem színezésére leggyakrabban savas szinezési eljárást alkalmaznak. Ecetsavas közegben húz fel a szálra, és kémiai kötés létesül a szál és a színezék között. A századfordulón is a savas eljárást alkalmazták a selyem színezésére. A ruha technológiai vizsgálatai A ruha szövetének kötése atlasz, az anyag szélessége 57 cm. Sűrűsége: Ls = 23/cm Vs = 27/cm Az atlasz- vagy szatinkötéshez legalább 5 lánc- és 5 vetülékfonal szükséges. Az atlaszkötés jellegzetessége, hogy a kötéspontok egyenletesen vannak a szövet felületén szétosztva. Fonalhatás szempontjából vetülékol- dalu és láncoldalu atlaszkötést különböztetünk meg. Az atlaszkötésti szövet könnyen felismerhető fénylő sima felületéről, amit vasalással még fokozhatunk. Ezt a felületet a lánc- vagy vetülékle- begésekre eső fény tükröződése adja. A szoknya alján végigfutó fonat technológiai vizsgálata A szoknya alján végigfutó koptató anyaga húsz szálból fonott tömlő alakú gyapjú. Ennek készítésekor minden cséve egy irányban halad és a pályák körivekből álló zárt idomot képeznek. A kötényt diszitő fémszálas csipke technológiai vizsgálata Vert csipkék A kötényt diszitő csipke gépen készült, szélessége 5,5 cm, anyaga rézből való sodrott fémszál. A sodrott fémszál pamutszála A kötényt diszitő fémszálas csipke pamutszálának csavarodottsági iránya balról jobbra felfelé halad - a Z betű szárával párhuzamos -, igy jobb sodratu. 59
