Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

A műanyagok alkalmazása a múzeumi tárgyak konzerválásában, restaurálásában - Kovács Eszter: A műemlékvédelemben alkalmazott műanyagok öregedése és stabilitási problémái

Dr. Kovács Eszter A MŰEMLÉKVÉDELEMBEN ALKALMAZOTT MŰANYAGOK ÖREGEDÉSI ÉS STABILITÁSI PROBLÉMÁI 1. Bevezetés Napjainkban a műanyagok egyre nagyobb teret hódítanak a műtárgyak konzerválásában és restaurálásában is. Ez számos előnnyel jár, hiszen a műanyagoknak vannak olyan speciális tulajdonságaik, pl. átlátszóságuk, jó tapadásuk vagy víztaszító jellegük, amelyek különösen fontosak ilyen al­kalmazásokban. A műanyagok használata azonban bizonyos veszélyekkel is jár. Mig ugyanis a hagyományos anyagok, pl. papír alkalmazása többszáz éves múlttal bir, a papír karakterű fóliák csak néhány évtizede használa­tosak, de a polietilén fólia használata sem érte még meg a fél évszázadot. A veszélyek közül csak egyik, de egyáltalán nem elhanyagolható ténye­ző a műanyagok öregedése. Általános tapasztalat, hogy hosszabb-rövidebb idő után a műanyag elszinezodik vagy kifakul, repedezni kezd, törékennyé válik. Ezeket a jelenségeket együttesen a műanyagok öregedésének vagy degradációjának nevezzük. 2. A műanyagok degradációja A degradációt a műanyagot érő fizikai és kémiai hatások idézik elő. Fizikai hatás például a hő, fény, nagyenergiájú sugárzás stb. Kémiai ha­tás például a viz, a levegő oxigénje, kéndioxid, különböző vegyszerek. Az egyes tényezők csak a legritkább esetben hatnak külön-külön a po­limerre, általában több. tényező együttes hatásával kell számolni, ezért a műanyagok öregedése rendkívül összetett folyamat. Megkülönböztetünk azonban bizonyos alaptípusokat a polimerek degradációjában és ezek a kö­vetkezők: a/ Termikus és oxidativ degradáció b/ Fény hatására bekövetkező degradáció c/ Kémiai degradáció d/ Biológiai degradáció a/ Termikus és oxidativ degradáció Termikus degradáció azt jelenti, hogy a polimer molekulák kémiai kö­tései hő hatására elbomlanak. Tiszta hőbomlással azonban ritkán találko­okl. vegyész 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom