Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Bikádi György: Egy 1865-ös datálású tímár céhszászló restaurálása
viszont két darabból volt összevarrva: 101,5 és 101 cm-es szélességű anyagokból, ezt a varrást szétbontottam és igy a fürdetést is további károsodás nélkül végezhettem el. A fürdetés előtt megcsináltam a "szin- eresztés" vizsgálatot (a zászló egyik sarkán, alá vattapapirt helyeztem, s felülről mosószeres tamponnal tamponálva tisztitottam). Sem a hordozó- anyag, sem a festett részek nem engedtek szint, tehát szinezékrögzitő eljárásra nem volt szükség. A tisztítást keretre feszitett müanyaghálón végeztem Evamin cc-vel, melyet "ipaminnal" lágyítottam. Az Evamin cc. nem ionos mosószer, az Ipaminra mint vizlágyitóra azért volt szükségem, hogy az Ipamin a csapvizben lévő Ca- és Mg-ionokkal komplexet képezve - kivonva őket a folyamatból - megakadályozzák a mészszappan kialakulását, mely száradás után oldhatatlan fehér kiütéseket okoz a textilia felületén. A tisztítás végeztével, melyet az előbb említett mosó- illetve lágyító- szerrel, s tamponált eljárással végeztem, a szárítás következett. A szárítást úgy végeztem, hogy a mosószertől vizsugárral - kézi zuhany - kiöblített zászlót megtisztított dekoritlemezre helyeztem, melynek vizes felületén a szakadásokat a lehető legpontosabban összeillesztettem, mivel vasalásról szó sem lehetett, s a zászló tetejére egy szürőpapirré- teget helyeztem, melyet gyakran cseréltem a vízzel való telítettsége miatt. Ezt a folyamatot mindaddig folytattam, amig a száradás nem volt megfelelő ill. addig a pontig, amikor már az anyagnak kis, kevés mozgására lehetett számítani. A zászlónak a varrott részen való két részre bontásával azt akartam elérni, hogy a tisztításnál felmerülő nehézségeket elkerüljem. A tisztítás folyamán felmerült egy másik probléma is: a zászló többször volt ide-oda hajtogatva, s a festett részek átnyomódtak a festetlen • selyemre. Ezt letisztítani szerves oldószerrel sem lehet, mivel a festék átitatódott a selymen, s ennek anyagából úgy sem lehetne kioldani a festékeket, ráadásul az alapanyag színezéke is sérülést szenvedne: még jobban kifakulna. A tisztítás után felmerült a probléma: milyen módszerrel restauráljam a zászlót. Mindenféleképpen olyan módszert akartunk választani, mely a zászló mindkét oldalát láttatja. Az egyik ajánlott módszer a poliészter alapanyagú kreppel, kreplinnel való dublirozás, oly módon, hogy a festett részeket kihagytuk volna, a festett részeket pedig más módszerrel restauráltuk volna. Ez az eljárás több okból nem látszott biztatónak: az egyik, hogy a krepp megváltoztatta volna bizonyos mértékig az anyag színét, fogását és textúráját is, másrészt mivel a festett részek amúgy is törékenyebbek, mint a nem festettek, igy a kreplinnel megerősített nem festett részek sokkal erősebbek lennének a festett részeknél és ez a dolog azt jelenti, hogy a festett és nem festett részek határfelületén bizonyos "feszültség" keletkezne, mely a festett részek további sérüléseihez vezetne. (Kreplin + ragasztóanyag súlyával a nem festett részek súlya is jelentősen megnövekedne - relatívan - a festett részekhez viszonyítva. ) A választott módszer a következő. A lényeg itt is az maradt, hogy a zászló mindkét oldalát láttassuk. Ez a módszer is, mint az előbb említett dublirozás is ragasztásos technikával készül. A kreplint sem hagy17
