Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Ékszerek, pénzek, veretek restaurálása - Ékszerek, pénzek, veretek restaurálása : összefoglalás
Ékszerek, pénzek, veretek restaurálása /összefoglalás/ A római kori fibula esetében a zománcbetét, annak megőrzése, tisztítása jelentette a legnagyobb problémát. A vízben áztatott zománc - amely ilyen módon vizzel telítődött - tisztítását mechanikusan ill. Komplexon-oldattal végezte a restaurátor. A hátlapról ill. a keretről - a zománc levédése után - citromsavval távolította el a korróziós termékeket./L.XXXIII. t. 1-4 . / A sárospataki pénz le let rézzel ötvözött ezüstpénzeit részben Argentollal, részben pedig Komplexonnal tisztította a restaurátor. Ez utóbbi vegyszer mutatkozott hatásosabbnak. Bevonásra polivinil-acetát (gázzáró) és Akrüán (vízzáró) műanyagok keverékét alkalmazta. Praktikus megoldás a harmonika alakúra hajtogatott papírlap a bevont pénzek szárítására./L.XXXI11. t. 5-6 . / Restoration of jewels, moneys and fittings /Summary/ In the case of the fibula of the Roman age it was the enamel inlay, its preserving and cleaning that implied the greatest problem. The restorer carried out the cleaning of the water-logged enamel, which was saturated in this way with water, mechanically and with a solution of Komplexon respectively. After having protected the enamel, the restorer removed the corrosion products from the reverse side and the frame respectively with citric acid./See T. XXXIII. 1-4 . / The restorer cleaned the copper-mixed silver coins of the Sárospatak money finding partly with Argentol, partly with Komplexon. This latter chemical agent proved to be more efficient. A mixture of plastic materials consisting of polyvinyl-acetate (gastight) and Akrüán (impermeable) was employed for the coating. The use of a sheet of paper folded in the form of beUows was a practical solution for the drying of the coated moneys. /See T. XXXIII.5-6./ Restaurierung von Schmucken, Münzen und Beschlägen /Zusammenfassung/ Im Falle der Fiebel aus der Römerzeit bedeutete der Emaileinsatz, dessen Bewahrung und Reinigung das grösste Problem. Der Restaurator hat die Reinigung des durchwasserten Emails, der sich so mit Wasser durchgetränkt wurde, mechanisch, beziehungsweise mit einer Lösung von Komplexon durchgeführt. Nach der Beschützung des Emails hat der Restaurator die Korrosionsprodukte von der Rückseite und vom Rahmen mit Zitronensäure entfernt./S iehe T. XXXIII. 1-4 . / Der Restaurator hat die gekupferten Silbermünzen des Sárospataker Geldfundes teü- weise mit Argentol, teüweise mit Komplexon gereinigt. Dieser letztere chemische Stoff hat sich wirksamer erzeigt. Der Restaurator hat eine Mischung von Kunststoffen bestehend aus Polyvinylazetate (gasdicht) und Akrüan (wasserdicht) für das Beschlagen verwendet. Es war eine praktische Lösung ein auf Harmonikaform gefaltetes Papierblatt zur Trocknung der beschlagenen Münzen anzuwenden./Siehe T. XXXIII. 5-6./ 159
