Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Koncsánszkiné Vakány Irén: Egy XVII. századi papucs helyreállítása
Borkonzerválás A járótalp konzerválásánál első' lépésben komplexképzó' amint - ada- léknyi mennyiségben - használtam a desztillált vizes feláztatásnál. A Ma- vacid ED4 vizlágyitószer a borben lévő' nehézfém, földalkáli ionokkal komplexet alkot. A megfelelő pH értékre bórsavval állítottam be. Négy óra alatt a pH érték 5, 6-5-re állandósult. Ezt a kezelést többszöri desztillált vizes kimosás követte. A Mavacidos kezelést régészeti bó'rnél (fó'leg fémmel összedolgozott bőröknél) nyugodtan alkalmazhatjuk, ha a kollagénrostok micelláin belül vegyileg kötött viz van még, vagyis a fehérje kristályszerkezete még csak részlegesen roncsolt, illetve a bor állapotára még a micellák közötti un. kapilláris duzzadás jellemző'. Ezt egyszerűen úgy dönthetjük el, hogy megnézzük, milyen mértékben duzzad a bó'r. Növényi cserzésü bó'rnél az áztatásnál eló'ször a feleslegben alkalmazott cserző- anyag távozik el, ettől szineződik el az áztató viz, majd elkezd duzzadni a bőr aszerint, hogy a bőr állapotára a kapilláris vagy molekuláris duzzadás jellemző. Ha az utóbbi az uralkodó, akkor nem szabad a Mavacidos kezelést alkalmazni. Ebben az esetleg valószinüleg a fém konzerválta a bőrt, s a fémionok eltávolitása desztillált vizes közegben esetleg a bőr megsemmisüléséhez vezethet. Itt kell megjegyezni, hogy a megoldás az ilyen állapotú bőrökre szerves oldószeres közegben ioncserélők alkalmazása. Feltehetjük a kérdést, miért kell a földalkáli ionokat a járótalp bőréből kioldani, hiszen eredetileg a talpbőr készítésnél a mésztelenitést részlegesen végzik csak el, abból a célból, hogy feszesebb legyen a talp, s a kopással szemben éppen ezért ellenállóbb. Mellettünk szólhat, hogy kripta anyagnál a gyártásból eredő anyagok feldúsulnak, a körülmények miatt, s ezek a konzerválásnál hátrányosan hatnak. A rostszerkezet regenerálásánál előnyösen indulhatunk az álcserzés, telítés, puhitás művelete felé, ha igy készítjük elő a bőrt a kenőanyag bevitelére. A járótalp konzerválásánál az álcserzés és töltés egyidőben történt. A fürdő összetétele: 2%-os carboxi-metilcellulóz és 2% szorbit. A kezelést 72 órán át végeztem, majd ezt a szikkasztás s formára igazítás követte. A talpizompont és sarokpont szöge kisebb lett, ezáltal a sarokmagasság nőtt 3, 5-4, 5 cm-re. A talp formatartóvá vált. A felsőbőr tisztítását oldószeres emulzióval végeztem. (3 r. desztillált viz, 2 r. per- klór-etilén, 1 r. Evamin CC.) A felsőrész kaptafáját Poromix-ból (kemény habositható poliuretán) alakítottam ki. Matt likkerezést alkalmaztam a felsőbőr s béléstalpak zsirozá- sára. Összetétele: 500 ml desztillált viz, 20 g szulfonált pataolaj, 18 g 25%-os Glutofix 600, 10 g Ipamin SGP 6, 10 g cetvelő, 100 ml tercier butilalkohollal feltöltve. Baktericid és fungicid anyag 1% Nipasol. A szikkasztás mindig szűrőpapír csikókkal borított kaptafán történt. A könnyebb összeállithatóság miatt a bélést és foglalótalpat felkasi- i'oztam megfelelő szinre festett düftin anyagra. A ragasztás Elastosil E41-gyel történt. A látható helyeken a barkakiegészités nyúzott, festet" iuhbőrbarkával készült. 98
