Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Bőrtárgyak restaurálása Magyarországon
tekben sikeresen alkalmaztuk a metil és karboximetil-cellulózt is. A bőrtárgyak különbözősége és változatos formái miatt minden tárgyat egyedi tárgyként kezelünk. Azonban néhány alapeljárást mégis tudunk közölni, ugyanakkor nyitva hagyjuk, az adott eseteknek megfelelően a módosítási lehetőséget is. Igen nyomatékosan hívjuk fel a figyelmet a szárítás helyes kivitelezésére. Tulajdonképpen a legtöbb bőrkonzerválási eljárás a megfelelő szárítási módszeren áll vagy bukik. Kísérleteink során pontos mérésekkel követtük az anyagok vándorlását a bőrben. Tapasztalatunk szerint ha kezelés után egy bőrtárgyat úgy szárítunk, hogy a levegő minden oldalról egyenletesen éri a tárgyat, akkor a bevitt anyag száradás közben a szélek felé vándorol. Ez a vándorlás annál intenzivebb, minél gyengébb, üresebb a bőr. Ezért bevezettük, hogy a bőrtárgyak szárítását lehetőleg mindig itatósok között végezzük. Az itt közölt konzerválási eljárások igen sok esetben megnyugtató eredményt adnak. Az ásatásból előkerült bőröknél ügyelnünk kell arra, hogy a bőrök kiszáradását megakadályozzuk. A tárgyat nedves papírvattába csomagoljuk. A papírvattára néhány csepp Oleum Thymii-t cseppentünk, hogy a penészedést elkerüljük. Ezután az egészet polietilén fóliába csomagoljuk. Gondosan ügyeljünk arra, hogy az azonosító jelzést a csomagon kívülre helyezzük el. A bőrleleteket sürgősen kezelni kell. Mi először a bőrtárgyat zsiralkohol-szulfát 2-3%-os oldatában áztatjuk 3-4 napig. Az áztató lét naponta frissel cseréljük. Ha az áztató viz másnapra nagyon sürü és barna lesz, vagy a néhány napi áz- tatás után sem n -rd -iszta, akkor a bőr vízben oldódik. Még súlyosabb a helyzet, ha a bórlelet áztatás közben hirtelen erőteljesen duzzadni kezd. Ilyenkor a bőr elenyvesedése már nagyon előrehaladott állapotban van. Az ilyen bőrt az áztató oldatból azonnal kivesszük és sima szűrőpapírok között annyira szárítjuk, hogy még hajlékony maradjon. Ezután a bőr súlyára számított 2% vajsavval kezeljük, amelyhez 1% ammóniumlaktátot teszünk. A vajsav a kollagént kicsapja és ezzel megszünteti a bőr vízben való oldhatóságát. A művelet a bőr vastagságától függően néhány órától 48 óráig tarthat. A sav mennyiségét nem szabad növelni, mert a túl sok sav megfordítja a folyamatot. A feleslegben visszamaradt vajsavat tercier butilalkohollal közömbösítjük. Ez akkor következik be, amikor megszűnik a vajsav kellemetlen szaga. Ezután a.kezelést a következő eljárással fejezzük be. 1. számú eljárás. A bó;rt sima szűrőpapírok között addig szárítjuk, amig elveszti a kezelőanyagtól eredő fényét. Minden oldalról vékonyan bekenjük 50%-os glicerinnel és megvárjuk mig a glicerin felszívódik. Ezután tovább kezeljük a következő emulzióval: 1 1 vízben melegen feloldunk 50 g lanolint 150 g szulfonált pataolajat, a folyadékot erősen keverjük, és hozzáadunk 100 g pataolajat. Végül hozzákeverünk 3 g Oleum Thymii-t. Az oldatot kihűtjük, és a bőröket Ijőven átitatjuk vele. Ezután következik a végső szárítás sima szűrőpapírok között. 2, számú eljárás. Ha a borlelet fényes felületű, akkor az előbbi eljárás után további kezelésre szorul. Ekkor 82
