Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Bőrtárgyak restaurálása Magyarországon
SZALAY Zoltán Bőrtárgyak restaurálása Magyarországon x Az ICOM Restaurálási Bizottság 5. kongresszusának (Zágráb 1979. ) anyaga. Preprint 19/1, 5 p. Magyarországon az utóbbi időben jelentős eredményeket értünk el a bó'r- tárgyak konzerválási és restaurálási technikájának fejlesztésében. Igyekeztük mellőzni az empirikus módszereket. Tanulmányoztuk a kész bőrök tulajdonságait és károsodásuk különböző fajtáit. Bizonyos mértékig már következtetni tudunk a bőrök romlottsági fokára. E vizsgálatokhoz kétféle módszert alkalmazunk. 1. A kezelendő börtárgyból vékony metszetet beágyazunk és polarizációs mikroszkóppal vizsgáljuk a kollagén rostok fénytörését. 2. A földből előkerült bőrökből vizzel kioldható anyagok vizsgálata, papir- kromatográfiás módszerrel. A vizsgálat elsősorban cserzöanyagokra és oldható fehérjékre, aminosavakra irányul. Elsősorban az oldatba ment fehérjék mennyisége adhat felvilágositást a bőrök romlottsági fokáról. E vizsgálatok pontossá tételéhez még több adatra van szükségünk. Az adatoknak tartalmazni kell a vizsgálatok eredményét, a konzerválási módszert és annak eredményét. Mivel még nem áll rendelkezésünkre elegendő vizsgálati eredmény, bizonytalansági tényezőkkel is kell számolnunk. Ez természetesen befolyásolhatja a konzerválások eredményességét is. Néha előfordul olyan eset, amikor a kezelt bőr a megszokottól eltérően viselkedik a konzerváló anyagokkal szemben. A viz szerepe a bőr rugalmasságának fenntartásában A bőr alapanyaga a kollagén. A kollagénhez kémiailag viz kötődik. E viszonylag labilis kötés, külső hatásra könnyen felbomolhat, hatására a bőrben maradandó, visszafordíthatatlan változások történnek. A bőrben kapillárisán felvett viz is van. Ennek mennyisége változó, nagymértékben a környezeti hatásoktól függ. A viz a kollagén rostokat egymástól távol tartja, és bizonyos mértékig duzzasztja. A duzzadás mértéke függ a kollagén cserzettségi fokától is. A teljesen kiszáradt bőrnél a kollagén-viz kötések felbomlanak, ezt helyreállítani nem lehet. Ha a kollagén és a cserzőanyag között a kémiai kötések felszakadnak, a felszakadt kötések függvényében a kollagén rostok mind több vizet tudnak felvenni. Az igy felvett viz tovább hidrolizálja a kollagén-cserzőanyag kötéseket, aminek következtében védtelenné válnak a kollagén peptid- kötései. Mivel az ilyen kollagénrost sok vizet tud felvenni, megkezdődik a pep- tidkötések hidrolízise is, ami tulajdonképpen egy lassú elenyvesedési folyamat. Az igy lebomlott fehérjék a kollagén rostokkal szemben kérgesen száradnak, ezért ezeket a bőrből ki kell oldani. 80
