Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Duma György: Földben fekvő cserépedények átalakulása

3. ábra Természetes körülmények között (A) és autoklávos kezelés hatásá­ra tovább rehidratálódott cserépanyag (A+R) DTA-görbéi 4. ábra Nyers (ny) és égetés után rehidratálódott (800° + R .... 1000 C° + R) fazekasagyag izzitási vesztesége (TG) a DTA vizsgálatok alapján ujraégetés hőmérsékletének emelkedésével a viz - rehidratáció utján tör­ténő - megkötődésének formája jelentősen megváltozik. E jelenség a be­mutatott mintán különösen jól látható. A 700 C° hőmérsékleten ujraégetett és azt kővetően autoklávban kezelt cserépanyag DTA görbéjén a 775 C°-nál korábban is meglévő csúcs erőteljesebb kialakulásán túl, 525 C° csúcshő­mérséklettel, az eredetitől eltérő módon megkötött viz elvesztésének folya­mata zajlik le. Az emlitett két endoterm reakció nyoma még a 900 C° hő­mérsékleten ujraégetett és rehidratálódott termékek DTA görbéjén is meg­figyelhető. A vizsgált cserépanyagnál 1000 C° hőmérsékleten történt ujra­égetés után a vizbeépülés lehetősége megszűnt (4. ábra). Ez utóbbiból kö­vetkezik, hogy valamely cserép rehidratálhatóságából bizonyos fokig tájé­kozódást nyerhetünk az egykori égetési hőmérsékletre is. Kísérleteink messzemenően igazolták azt a megfigyelést, mely szerint a rehidratáció lehetősége nagymértékben függ a cserép agyagásványtartal­mától. A fazekasság által ma is használt felszini, vagy ahhoz közeli ré­tegekben lévő agyagjaink agyagásvány tartalmának legnagyobb része a csil­lám és a montmorillonit csoporthoz tartozik, a kaolincsoport ásványait legtöbbször csak kis mértékben tartalmazzák. Mind a csillám, mind a montmorillonit csoport ásványairól, tudjuk, hogy - a kaolin csoport ásvá­nyaival ellentétben - csak igen szűk hőmérséklethatárokon belül viztelene- dett alakjuk alkalmas arra, hogy valamilyen formában újra vizet kössenek meg. Mivel a leletanyagokban található cserépedényekhez feltehetően a mai fazekasagyagokhoz hasonló nyersanyagokat dolgoztak fel, azért jelentős re- hidratációt legtöbbször csak az alacsony hőmérsékleten, 500-700 C° hő­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom