Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Duma György: Cserépedények grafittartalmának gyakorlati jelentősége
6. ábra Cserépanyagok dilatációja hőmérséklet függvényében. Fazekasagyag- nyers- (1), ugyanaz 900 °C-nál kiégetve (2), 16,8% C-tartalommal (3), 33,6% C-tartalommal (4) kísérleti edényünk 15 mm vastag cseréprétegének belső felülete a külső felület hőmérsékletét mennyi idő elteltével veszi fel. Azt tapasztaltuk, hogy a kísérleti körülmények között a 105 °C hőmérsékletet a grafitot nem tartalmazó cserép belső felülete 17 perc, a 20% grafitot tartalmazó (16,8% C-tartalmu) 9, 5 perc alatt vette fel. (5. ábra) Az anyagok nyers és égetett állapotban - kivételektől eltekintve - a hir telen bekövetkező hőmérsékletváltozásokkal szemben nem ellenállóak. Ennek oka a hőmérséklet hatására bekövetkező jelentős térfogatnövekedésük, hőtágulásuk. A grafitot nem tartalmazó és a grafittartalmu kerámiák térfogatváltozását 200-600 °C hőmérséklethatárok között lineáris tágulásuk alapján dila tóm éteres vizsgálatokkal követtük. Méréseink eredményeit a grafitmentes cserépanyagokhoz viszonyítva adtuk meg. A tágulási együtthatót az alábbi összefüggés alapján határoztuk meg: Az összefüggésben i 0 a próbatest hossza, A (. a tágulás nagysága mm- ben a (tj-Í2o) hőmérsékletkülönbség mellett (III. táblázat). A vizsgálatok kétségkívül igazolták, hogy a grafittartalom csökkenti a cserép hőtágulását és ezzel növeli a hőmérséklet ingadozásokkal szemben az ellenállóképességét. Ez utóbbi különösen a hatalmas méretű főzőedényeknél, melyek közvetlenül érintkeztek a tűzzel, elengedhetetlen volt. Kis grafittartalomnál a hatás jelentéktelen, a 16,8% C-tartalmu kísérleti anyagnál azonban már gyakorlatilag is számottevő volt (6. ábra). A tárgyalt kerámiacsoporton belül előfordulnak olyan cserépedények. 23
