Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Duma György: Cserépedények grafittartalmának gyakorlati jelentősége
szági agyagtól alapvetően eltér - nemrégen a környéken dolgozó fazekasok közvetlenül, iszapolás nélkül dolgozták fel edényeikhez (I. táblázat 18. sz. ), (2. ábra) - Az ábrán nem ábrázolható, mivel helye a 10 ponttal azonos. II. A századfordulón egyes fazekasmühelyekben még rendszeresen készültek a grafittartalmu olvasztótégelyek, s igy a régebben megjelent szakkönyvek és tanulmányok még részletesen foglalkoznak a kis műhelyekben történő előállításuk technológiai kérdéseivel. (7-9) Ipari jelentőségük miatt az olvasztótégelyek később is több tanulmány tárgyát képezik. (10,11) Elsősorban a kezdetleges gyártásukra vonatkozó adatok, hasznosíthatok voltak a grafittartalmu edények előállítására folytatott technológiai kísérleteinknél. Az előzőekben ismertetett vizsgálataink tanulságai alapján kísérleteinkhez nagy képlékenységü fazekasagyagokat választottunk, melyeket különböző minőségű grafitfajtákkal dolgoztunk fel. Az alábbiakban ismertetett kísérleteknél minden esetben azonos agyagot és grafitot alkalmaztunk. A természetes grafitoknak 25-40% C-tartalma van, amit nemesitési eljárásokkal 70-99,98% C-tartalomra dusitanak. A következőkben leirt kísérletekhez 84% C-tartalmu pikkelyes szemcsékből álló, kohászati célokra használt, kereskedelmi forgalomban lévő grafitot választottunk. Levegőn izzítva 1000 °C hőmérsékleten sulyállandóságot mutatott, a DTA-vizsgá- latoknál a grafit kiégését jelző exoterm reakció csúcshőmérséklete 780 °C volt. A grafittartalmu agyagmasszák előállításánál-a fazekasok által egykor 3, ábra Különböző grafitok sulyvesztesége levegőn izzítva hőmérséklet függvényében. Gázkorom (.1), finomszemcsés grafit (2), pikkelyes grafit (3), pikkelyes grafit cserépbe ágyazva (4). Pikkelyes grafit izzitási vesztesége CO2 (5), valamint N2 (6) gázatmoszférában 19
