Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Járó Márta: Institut royal du Patrimoine artistique: a belga műtárgy- és műemlékvédelem központja

Az infravörös spektrometriát különböző lakkok, olajok, szurokszerü anyagok azonosítására alkalmazzák. A vizsgálattal szerves vegyületek gyökcsoportjai mutathatók ki, a képlet ismeretében, illetve etalonok bir­tokában azonosíthatok a vegyületek. Elvégzéséhez néhány milligramm szi­lárd minta, vagy néhány milliliter folyadék szükséges. Ritkábban, de végeznek gázkromatográfiás méréseket .kötőanyagok, mű­anyagok és metallográfiás elemzeseket a fémszerkezet vizsgálatára. Végezetül három fém-, illetve textiltárgyakon végzett vizsgálatsorozat eredményeit szeretném ismertetni, mivel az ilyen sorozatok viszonylag ritkák nem képzőművészeti alkotások esetében. 1, XIII. századi ereklyetartó aranyozott ezüst szobrocskákkal díszítve^ A tárgyon a következő vizsgálatokat végezték el: a/ metallográfiás elemzés Eredmény: A szobrácskák egy kivételével ötvözetlen ezüstből készültek. A szinezüst szobrokat fedő aranyréteg, amelynek vastagsága kb. 40/.<>, szervesen tapad az ezüst felületére, mig az ezüstötvözetből készült szo­bornál az alapötvözet és az arany között még egy jól elkülöníthető réteg van. Tehát a szobrok egyike nemcsak más anyagból készült, hanem az aranyozás technikája is eltérő volt. b/ mikroszondás vizsgálat Eredmény: Az ötvözött ezüstből készült szobor alapanyaga arany-ezüst ötvözet. Az aranyozást arany-ezüst amalgámba történő mártric ,al készítették (a minta külső és belső felén egyaránt megjelenik az a any és ezüst mel­lett a higany). A külső, ezüstben szegény aranyréteg úgy keletkezhetett, hogy például salétromsavval kioldották az ezüstöt az arany mellől. Tehát a metallográ­fiás utón kapott eredményeket alátámasztja, illetve kiegészíti a mikro­szondás vizsgálat. Az ötvözetlen szobrokból vett minták alapján kiderült, hogy az ezüst alapanyag kevés rezet is tartalmaz, az aranyozás pedig aranyamalgámmal történt. 2. Közép-Ázsiából származó, madár alakú füstölő A körülbelül galamb nagyságú bronzmadár felületének kb. egyharmadát vörös színű, egységes, viaszos tapintású réteg, a többi részt a réz zöld korróziós termékei borították. A vörös rétegről el kellett dönteni, hogy bevonat vagy korróziós ter­mék. Sajnos ottlétem idején a vizsgálatokat még nem végezték el, de a kö­vetkező módszerek jöttek számításba: a/ röntgendiffrakciós vizsgálat (ha a bevonat szervetlen anyag - ez oldási vagy égetési próbával eldönt­hető) Az eredmény ebben az esetben lehet például: A bevonat korróziós termék, az egyértékü réz oxidja. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom