Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Morgós András: Beszámoló a "Szilikon szimpóziumról"
MORGÓS András Beszámoló a „Szilikon szimpóziumról 1980. február 19-én rendezte meg -az MRMK a Munkásmozgalmi Muzeum előadótermében a "Szilikon szimpóziumot", melynek célja az volt, hogy a gyártók és a kutatók megismerjék a múzeumi terület speciális, az ipartól eltérő igényeit és ennek eredményeképpen a múzeumi terület igényeinek megfelelő magyar termék kialakítására nyiljék lehetőség. A szimpóziumon részt vett 24 intézmény (összesen 60 résztvevővel): köztük a világon a legkorszerűbb termékeket előállító nyugatnémet Wacker cég képviselője; a Magyarországon a szilikonok kutatásával foglalkozó Budapesti Műszaki Egyetem Szervetlen, Kémia tanszéke; a magyarországi szilikontermékeket gyártó Finomvegyszer Szövetkezet, valamint a Buda- lakk és Festékgyár; 5 budapesti, 12 vidéki muzeum képviselői; a KMI Mütárgymásoló Üzeme; az Országos Széchenyi Könyvtár; az MRMK munkatársai. Szalay Zoltán megnyitója után dr. Nagy József Kossuth díjas tanszék- vezető egyetemi docens elmondta, hogy 1949 óta foglalkoznak szilikonokkal. A szilikonok uj szervetlen műanyag-családot képviselnek. Régen ismeretes az üveg, amely hőálló, törékeny, valamint a gumi, amely rugalmas, de kevésbé hőálló. A vegyészek kombinálták az üveget a gumival és igy kapták a szilikont. Szilikonokban olajjal, lakkal és kaucsukkal (gumi) találkozunk. A szilikonok alapvető tulajdonsága a stabilitás, a jó hő- türés (-55 °C-töl 225 °C-ig), a rugalmasság, fiziológiailag ártalmatlanok (szövetbarátok - orvosi, plasztikai célokra is alkalmazhatók), valamint viztaszitóak (hidrofóbok). Restaurátorok számára érdekesek a hidegen kötő szilikongumik (az egészen higtól a pasztaszerüig), a ragasztók (porózus anyagok, üveg ragasztására a nagy szakítószilárdságuk miatt kiválóak), a műemlékvédelemben felhasznált szilikonkészitmények, a szilikonfestékek (hagyományos pigment uj szilikon-kötőanyaggal). Ha a mai művészek ilyen festékkel festenének, müveiket jó pár száz évig nem kellene restaurálni. T. Bruder Katalin - MNM - beszámolt a negatívok levételénél használt régi magyar szilikongumival kapcsolatos észrevételeiről. Megállapította, hogy nem terül olyan jól, mint a Wacker-gyártmány, erősen plasztikus tárgyon a finom részleteket nem veszi fel a negativ, a gumi durvább szemcséjű, ez a negatívon is jelentkezik. Jobban zsugorodik, mint a Wacker gyártmány. A szilikonragasztóval (Wacker) kapcsolatban meg- jegyezte, hogy szilikon negatívok összeragasztására kitűnő, de más restaurálási célokra nem megfelelő, mert átlátszatlan. 128
