Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

T. Balázsy Ágnes: Textíliák dublírozása

A folyamatot törés vagy keresztkötések kialakulása követi. A törés ha­tására szinváltozás, sárgulás vagy bámulás következik be, a keresztkö­tések a rugalmasság és az oldhatóság rovására alakulnak ki. A poliakrilátban az oxigén elektronvonzása miatt a kritikus szénatom enyhén pozitívvá váik. Ily módon a tercier szénatomot az oxigén megvédi. polimetil-metakrilát láncrészlet A polivinil-acetátban nincs tercier szénatom: ~CH„ - CH - CH - CH - CH ~ 2 I 2 I 2 O • O l I CHg - C = O CHg-C = O polivinil-acetát láncrészlet Emlitésre méltó típusa az öregedésnek az eliminációs bomlás, amikor különböző oldalcsoportok hasadnak le a makromolekuláról. Nedves közeg­ben, hő vagy oxigén jelenlétében például a PVC-ról kloridionok, a polivi- nil-acetátról acetát-, a polivinil-alkoholról maradék acetátcsoportok válnak le, sósav-, illetve ecetsav-molekulákká alakulva. E jelenség miatt nem ajánlható a polivinil-acetát papirragasztásra, mert a cellulóz nem viseli el a savas kémhatást. A selyemre azonban nincs káros hatással. Ezenki- vül az eliminációs bomlás sokkal drasztikusabb körülmények között megy végbe, mint amilyenek a múzeumban vannak. Végül figyelembe kell venni, hogy a film nem képes annyi nedvességet felvenni, hogy a jelenség bekö­vetkezzen. Öregedésállóság tekintetében tehát mind az akril-észterek és szárma­zékaik, mind a vinil-acetát polimerjei megfelelők dublirozási célra. e/ A műanyagokhoz rugalmasságuk növelése érdekében lágyítókat ada­golnak. Kétféle típust különböztetünk meg: a reaktiv és a nem reaktív lá­gyítót. A reaktiv lágyitó kémiai kötést létesit a térhálós polimerek mo­lekulái között, ezzel megfelelő távolságra tartva egymástól a láncokat. A fonal alakú, hőre lágyuló makromolekulák esetében a nem reaktiv lágyítók használatosak, mint a dibutil-ftalát, trikrezil-foszfát stb. © = lágyitó molekula 3 = polimer lánc H H ' & l- c CII2 1 ^0 1 / c — o ­CH. C (1 3 II o 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom