Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
T. Balázsy Ágnes: Textíliák dublírozása
Ha a szétszakadt részcK összetartása, megerősítése a cél. Ha csak a tárgy egyik oldala fontos. Ha a tárgy mindkét oldala fontos lenne, de más mód nincs a megmentésére. Milyen anyagok alkalmasak dublirozásra? Nem használhatok a természetes enyvek, például keményítő csiriz, mert ezek idővel megkeményednek, megsárgulnak, táplálékul szolgálnak a mikroorganizmusoknak. Hasonló okokból kerüljük a természetes alapú műanyagok, például az etilcellulóz vagy az etil-hidroxilcellulóz használatát. Az alkalmazott műanyagnak a következő követelményeknek kell megfelelnie: a/ áttetsző, rugalmas, vékony filmet képezzen, b/ megfelelő hőfokon lágyuljon, c/ kémhatása (pH) ne károsítsa a textilt, d/ öregedésálló legyen, e/ lágyító nélkül lehessen alkalmazni, f/ vizes diszperzió vagy fólia formájában alkalmazhassuk, g/ legyen eltávolítható. Nézzük végig pontról pontra a feltételeket: a/ A műanyagok makromolekuláris rendszerek, azaz kis molekulák (monomerek = M) sokszorozódásából épülnek fel: M - M - M - M M - M Szerkezetileg kétféle típust különböztetünk meg: a fonal alakú lánc- és a térhálós molekulákat: Amig a fonal alakú polimerből álló műanyagok hő hatására meglágyulnak, a térhálós szerkezetűek megkeményednek. A hőre lágyuló műanyagok rugalmasabbak a hőre kemériyedőknél. Mind a lágyulás hőfoka, mind a rugalmasság összefüggésben van a molekulahosszal, azaz a polimerizációs fokkal. A polimerizációs fok megmutatja, hogy átlagosan hány monomer összekapcsolódásából keletkezett a makromolekula. b/ Minél rövidebb a lánc, annál alacsonyabb a lágyuláspont és annál rugalmasabb a gyanta. Ha viszont a műgyantákból képzett film lágyulás- pontja nagyon közel esik a szobahőmérséklethez, könnyen ragadóssá válik, és port, piszkot köt meg. Mivel dublirozásnál hő hatására tapad össze a textil a filmmel, magasabb sem lehet a lágyuláspont annál.a hőmérsékletnél, mint amilyet a dublirozandó anyag, például a selyem károsodás nélkül elvisel. Az optimális lágyuláspont 80-120 C° között van. c/ A műanyagok kémhatása az alapvegyület vagy a polimer előállításakor használt vegyszerek jelenlétének, az oldalcsoportok vizes közegben fellépő disszociációjának, a későbbiek során pedig bomlási mechanizmusuknak tulajdonítható. Általános szabályként fogadhatjuk el, hogy cellulóz alafonal alakú polimer oldal- csoportok nélkül fonal alakú polimer oldal- csoportokkal térhálós polimer 114
