Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Újabb eredmények a nedves fa konzerválásában

Alapeljárásnak a Herbst-féle timsós eljárást vettük. Tehát 3 rész timsót 1 rész vizben melegen megolvasztottunk. A konzerválás befejezté­vel a tárgyat az olvadékból kivettük, forró vízzel gyorsan lemostuk, és még melegen az alábbi, eló're elkészített gyantaoldatba tettük: 1 rész viz 1 rész karbamid-formaldehid (Arbocoll H) elökondenzátum gyantában a tárgyat megmeritjük és benne kihűlni hagyjuk. A gyantaoldathoz katalizá- t t nem teszünk, mivel a kikeményedést a fában lévő' timsó katalizálja. Az igy kezelt fában csak mikrokristály formában van jelen a timsó, mi­vel a viszkózus gyantaoldat gátolja a nagy kristályok kialakulását. Ennek következtében a fa sejtállománya nem roncsolódik. A gyanta kikeményité- sének ez a formája lehetővé teszi a gyantaoldat ismételt felhasználását, mivel használat közben az edényben lévő' gyanta nem keményedik ki. Az igy kezelt fa alaktartó, jól ragasztható és kiegészíthető. Az egyszer be­lkötött gyanta újra oldatba már nem vihető'. Teljesen uj eljárásunk: 1. A vizelvonásos-poliészteres telités Ezt az eljárást akkor alkalmazzuk, ha a fatárgy anyagának nagymér­tékű szilárdítására van szükségünk. A poliészter-gyanta szilárdulás után nem oldható, de vizsgálat céljára mikroszkópi csiszolat készíthető belőle. A faanyag előkészítése telítésre vízelvonással történik. Vízelvonásra acetont használunk. Először aceton-viz 1: 1 arányú elegyébe tesszük a vízzel telítődött fatárgyat. Ebben kb. 2 óra hosszat tartjuk. Ezután tiszta acetonban tartjuk kb. 1 óra hosszat. Közben elkészítjük a poliészter­gyantát az itatáshoz. Átitatásra a hidegen keményedő telítetlen poliészter­gyanták alkalmasak. Ilyenek a hazai gyártmányok közül a Polikon P 210 és Titeron B márkájú poliészter-gyanták. A poliészter-gyanták összetétele meglehetősen változó. A gyártó cé­gek ipari célokra, a minőség javítása érdekében az összetételt változtat­ják és a korábbi típusra kikisérletezett gyanta-oldószer összetétel egy újabb típusra esetleg nem alkalmazható. Ezért célszerű gyártmányválto­zásnál oldási kísérletet végezni. Egyébként a telítési eljárás elvi szem­pontjai mindig azonosak. Tehát céljainkra a márkanévtől eltekintve a hi­degen keményedő telítetlen poliészter öntőgyanták alkalmasak. Kísérleteink szerint az öntőgyantát acetonnal duplájára hígítjuk és belekeverjük az elő­irt katalizátor mennyiséget és miután jól elkevertük, belekeverjük az elő­irt mennyiségű gyorsítót. Katalizátornak ajánlott a MEKX 50, 50%-os me- til-etilketon-peroxid pl. a Finox M 50 L. Gyártja a Finomvegyszer Szö­vetkezet Bp. (A CHP 50) 50%-os ciklo-hexanon-peroxid, gyártja az Elek­trochemische Werke NSZK, és a BPO-50 benzoil-peroxid, pl. a Finox B 50 P. gyártja a Finomvegyszer S zövetkezet Bp. A katalizátor mennyisége általában a gyantára számítva 37o. x Gyorsítónak ajánlott a Co-1 (\1o fémkobalt tartalmú Co-naftenát vagy oktoát, pl. Siccosol O Co, gyártja: Budalakk, Budapest), a gyorsító mennyisége általában 1%. A látszólagos komplikációk ellenére az eljárás egyszerű. Az acetonból a fatárgyat a bekevert és meghigitott gyantába minden szárítás nélkül áttesszük, majd edényestől vákuumszekrénybe tesz- szük. A szekrényt zárjuk és bekapcsoljuk a vákuummotort. Közben az 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom