Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Morgós András: A fa korrózis tulajdonságai
jelentős minőségváltozással (szilárdságváltozással) nem kell számolni. Ha a pH-érték 11-nél nagyobb (erősen lúgos kémhatásu) a szilárdság a folyadék korróziós hatásának következtében jelentősen csökken. Lugos kémhatásu vegyi anyagok korróziós hatása nem egyforma mértékű az egyes fafajoknál. A fenyőfélék jobban ellenállnak, mint a lombos fák. Látható, hogy lúgok esetén a korrózió abban nyilvánul meg, hogy egyes anyagokat kiold a fából. Ebből következik, hogy vegyszerek korróziójának legkézzelfoghatóbb kifejezője a felület és az idő egységére jutó súlycsökkenés (g/m2h). Ha ez a súlycsökkenés kisebb, mint 0, 1 g/m2h, tartós fáról van szó, ha viszont nagyobb 10 g/m2h- nál, a fa nem tartós. Mörath kísérletei szerint a fenyőfajták még 107o-os töménységű ammóniaoldatban történő áztatás esetén is nagy szilárdságot tanúsítanak (kis korrózió). A lombos fák közül a legkevésbé ellenállók a nyár, juhar és a hárs. Savakkal szemben a fa igen ellenálló. A savak korróziós hatása szintén a pH-tól függ. Mörath szerint jelentősebb korrózió csak akkor következik be, ha a pH-érték 2-nél kisebb. 2-7 közötti pH-érték esetén korrózió gyakorlatilag nem mutatkozik. Megjegyzendő, hogy a frissen döntött vagy élő fából vett vizes kivonat is gyengén savas kémhatásu (pH = 3-6, 5)/' Kollman-Alliot2 vizsgálatai szerint 50-80%-os ecetsavban 4 hónapig áztatott fa szilárdsága jelentős mértékben nem változik, a változás a beálló dagadásnalf tudható be. A fák saválló magatartását bizonyítja, hogy galluszsav, tejsav, ox álsav, szalicilsav, citromsav részére fából készült tartókat is szoktak használni. Hasonlóan ellenálló a szénsavval szemben is, de szénsav és vas együttes hatására erős korróziót szenved. A tapasztalat szerint a salétromsav 57o-ig hatástalan, de csak hideg állapotban. Melegen az összes fafajtára maró hatása van. Gyenge sósav (5'%-ig) hatástalan. Hosszabb ideig hatva egyes fafajoknál, például a tölgynél jelentős korróziót okoz. 15%-os sósavkoncentráció mellett már tekintélyes a sav romboló hatása. Kénsav esetén 6%-os koncentrációig még használhatók fából készült pácolóedények, egyes trópusi fajok 10-20%-ot is elbírnak, a tölgy azonban már erős korróziót szenved. Sóoldatok hatása a fára: semleges sók nem fejtenek ki korróziós hatást. Savas vagy lúgos sóoldatok hatása az oldat pH-értéke alapján Ítélhető meg. Hő hatása Hő hatására a fa száradni kezd 98-103° C-on a kötött vizét is leadja. Fenyőknél ezen a hőmérsékleten nemcsak a kötött viz, hanem a gyantatartalom egy része is elpárolog. Ha a levegőt kizárjuk, 200 C° felett a fa bomlása megindul, s 350 C° körül be is fejeződik. Ha levegő jelenlétében emeljük a hőmérsékletet 100 C° fölé, a gyulladási hőmérséklet elérése után a fa elég. A hőmérséklettel szemben is ellenállónak mondható a fa, korrózió 100 C° alatt csak másodlagos módon jelentkezik. A száradás miatt fellépő repedések a biológiai kártevők támadóhelyei lehetnek. Baktériumok és gombák hatása Gombák és baktériumok azáltal okoznak kárt, hogy az életműködésükhöz szükséges tápanyagokat a megtámadott fa leépítéséből nyerik. Mivel a bakté104
