Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vona Pálné: Koronázási díszruha restaurálása

infravörös szárítást alkalmaztunk, többször megszakítva. A selymet teljes száradásáig mozgattuk. A lágyitás és a kíméletes szárítás eredményeként a selyem olyan puhává vált, mint amilyen a tisztítás előtt volt.

Gépi tUll:

A tiill nedves tisztítását nagyfokú törékenysége miatt csak felvarrása után tudtuk elvégezni. A keményítő jelenléte meghatározta a tisztítási eljárást. Kis próbán tapasztaltuk, hogy a nedves tisztítás és mechanikus kezelés mellett magasabb hőmérsékleten a keményítő leoldódik a tüllről, amely szinte fele méretére ugrik össze. Ennek oka az előzőekben leirt technika és kikészitési mód. Mivel a lúgos vagy savas közeg a keményítő lebontódásához vezet, semleges közegben tisztítottunk, A nativ keményítő rövid ideig hideg vízben áztatva nem oldódik le a szálról, csak kissé megduzzad, A tisztítás menete: a feszitőkeretre horganylemez keretet erősítettünk, ezen vezettük át a tüllt, hosszában kissé megfeszítve. A tisztítást horganylemez kádban végeztük el, a keret állandó mozgatása mellett. Az alábélelő selyemszövet a nedves tisztítás alatt nem ment össze, jól tartotta a hálót. A fodrot igy 75 cm-es szakaszokban tudtuk tisztítani. A keményítő csekély mértékben megduzzadt, a felálló tüli-szemek kisimultak, a háló kissé hozzátapadt a rögzítő selyemhez.

8. Szárítás:

A vizet a tüllről felitatva, megszakított infravörös szárítást alkalmaztunk, igy az anyag kezelése kíméletesebb, a száradási idő pedig rövidebb, mint az egyéb eljárásoknál. A keményítő a besugárzás ideje alatt lassabban szárad, mert az infravörös sugárzással a kolloid anyagok rosszabbul száríthatok, mint a kapillárporózus fonalak. A nedvesség elpárolgása a fonal belsejéből a sugárzásmentes szakaszban történik. A sugárzás alatt a szálban a felületi kapillárisokban levő nedves levegő a szál belseje felé, a vizgőz pedig a fonal felülete irányában halad. A megszakított infravörös szárítás esetén nem lép fel a keményitőburok repedezése. 53 (XXII. t. 3. )

JEGYZETEK

1. GONDA I. - NIEDERHAUSER E. : A Habsburgok. Bp. 1978. 343,: "Ferdinánd I.

(1793-1875) osztrák császár, V. Ferdinánd néven magyar és cseh király (1835- 1848) II, (I. ) Ferenc császár és második felesége, szicíliai Mária Terézia fia. 1848. december 2-án lemondott. "

BERTÉNYI I.: A magyar korona története. Kossuth, Bp. • 1978, 115. V. Ferdinánd magyar király koronázása 1830. szept. 27., utolsó pozsonyi királykoronázás.

2. Negativ karton, l.sz.: X. T. 61

3. HÖLI.R1GL J. : Magyar Viselettörténeti Kiállítás Bp. 1938. 24. 73.

4. HÖLLIUGL J. : Régi magyar ruhák. Officina Bp. 1938. 24.

231