Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Vona Pálné: Koronázási díszruha restaurálása
előkerültek a finoman szott brokátok és selymek, lehelletszerü fátyolok és csipkék, 1,1 A magyar ruházat a külföldi divatáramlatok hatása alatt fejlődött. A XVIII. század végén a magyar diszruha teljesen a francia empire szabását veszi át a magyaros jelleget csak jelzi. 2 Az empire a régi görög viseletét elevenítette fel. Kialakulására hatással voltak a pompeji és her- culaneumi ásatások. 3 Höllrigl József Régi magyar ruhák cimü könyvében Írja a magyar ruháról: "Anyaga világos lilaszinü, fényes, könnyű selyem. Bélése egyáltalán nincs. Mélyen kivágott s szoknyájával összevarrt derekán az ezüst paszo- mánydisz elrendezése és elöl a zsinórozás a magyar pruszlikot utánozza, fehér selyemtüllel bevont buggyos ujjai pedig a magyar ingvállat. Szoknyájának és folytatólag hosszú uszályának szélén ezüst himzés, keskeny inda- disz fölött palmetták és kis koszorúk váltakoznak. A magyar ruha eddig soha sem volt uszályos, ' ezt csak ezen időtől kezdték alkalmazni."4 Igen kedvelték az egyszínű vagy fehér ruhaanyagokat, egész felületükön elszórt apró mintákkal, A Magyar Nemzeti Muzeum textilgyüjteménye a XIX. század első éveiből őriz egy empire ruhát (a Rhédey család egy tagja viselte). Anyaga fehér ékmintás sávolykötésü selyemszövet, ezüstszállal beleszőtt levélcsokrokkal és virágmintával. Derékvonala magas, mély kivágással, rövid bugy- gyos és hosszú szűk ujjal. Szoknyája négy részből szabott, két oldalt két- két betoldott résszel bővül, uszályos. A biedermeier ruha hosszú átmenet után alakult ki, a ruha dereka fokozatosan lejjebb csúszott, a szoknya bővült, rövidült. ® A gyűjtemény másik gálaruháját Bajzáth Mária 16 éves korában viselte V. Ferdinánd koronázásán. Höllrigl József igy irta le: "Anyaga világos rózsaszínű, ezüstpettyes, könnyű selyem. A szoknyát és hosszú uszályát sima, rózsaszínű selyempánt szegi, fölötte kettős, ezüsttel átszőtt tüll- bodor, köténye, fátyla és csipkediszei ezüsttel hímzett fehér tüllből valók, derekának mellén a fűzést utánzó zsinórozás szintén ezüst, pártája igazgyöngyös. "6 Ha a két ruha szoknyájának szabásmintáját összevetjük, szembetűnő a hasonlóság. Nagyon valószínű, hogy az aranyszövet szoknya esetében a két csúcsban végződő uszályrész között lehetett egy téglalap alakú középrész, melynek alja majdnem szögletes volt, két szélén kissé lekerekítve. Az 1825-ben, Karolina Auguszta királyné koronázásán viselt magyar díszruhák formája szintén azonos a gyűjtemény két ruhájával. ^ Gurk Ede színezett kőrajzán három magyar díszruhát láthatunk, melye-« két 1830-ban viseltek a hölgyek V. Ferdinánd koronázásán.® A Bécsi Történeti Muzeum gyűjteménye őriz egy 1830-ból származó díszruhát, amely hasonló szabású, s köténye és fátyla a leirás szerint magyar hatást tükröz. 9 A két koronázási diszruha tüllfodor-diszitése megegyezik egymással. Bajzáth Mária ruhájának ujján a fodor ezüstszalagos hímzése szintén hu- roköltésü félkörives keretelés, fölötte oldalra hajló levelekkel. A tüll alap azonos technikával készült. A gyűjtemény egy másik ruháját a Bajzáth- család egyik tagja viselte a pozsonyi koronázáson; A ruha anyaga szintén hurkolt technikájú tüll, egész felületén elszórt leveles ezüstszalag-himzés- sel. 214
