Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Torma László: Magyar csontos nyereg a XVIII. századból
TORMA László Magyar csontos nyereg a XVIII. századból 1948-ban született Budapesten, A Könyves Kálmán Gimnáziumban vegyész szakirányú képzést kapott. Érettségi után elsajátitotta a szűcs szakmát. 1971-ben került a Néprajzi Múzeumba restaurátornak, ahol tanult szakmája alapján bor és szőrmés bortárgyak restaurálását végzi. Részt vesz a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ oktatási munkájában. A Főiskolán készített dolgozatai: A bőr rátét technika és ornamentikája. 1975. (MRMK: 2. sz. ), Férfibunda Mezőkeszüről. 1977. (MRMK: 102. sz. ), A dobozi temetőből származó gombsor restaurálása. 1977. (MRMK: 139. sz.). A tárgy leírása A Néprajzi Muzeum 60.108.20 ltsz. tétel leírása: csontboritásos fanyereg, bőr üléssel; XVI-XVII. század fordulója; ajándékozó: Nemzeti Muzeum; állapota: rongált; megjegyzés: a tárgy a muzeum szám nélküli anyagából származik. Nyeregtörténet A magyar és keleti tipusu (steppei) nyergek két nyeregdeszkára épített kápából állanak, szemben a nyugati típussal, amelyek egybeépítettek, vagy ha több darabból állnak is, felépítésükben nem a nyeregdeszkán alapulnak. 1 A X-XIX. század között Magyarországon a nyugati és keleti jellegű nyergek egyaránt megtalálhatók. Oly sokfélék, hogy csak a legfontosabbakra szorítkozhatunk, amelyek nyergünk formájának kialakulása szempontjából is lényegesek. A X-XV. század között a nyugati típusúak vannak túlsúlyban, de van adatunk a könnyű magvar nyeregről is. 2 Ilyen például a prágai Szent György szobor nyerge. A Képes Krónika miniaturáin is megfigyelhetjük ezt a nyeregtipust, de találkozunk veié régi falfestményeinken is. 5 A Szent György szobor nyerge is valószínűleg csontos szélű. Erre az időre datálhatok a Nemzeti Muzeum elefántcsont nyergei is. ® Tárgyunk fontos ismérve a két kápakanalas forma. Az első kápakanál megjelenése talán már a XIV. századra tehető, és ez általános a XV-XVII. századra. A két kápakanalas forma az oszmán-török hódításokkal egyidejűleg a XVII. században jelenik meg, 9 mégis kétséges, hogy ezt a formát a törököknek köszönhetjük. A török nyergek - ellentétben a magyarokkal - mindig magas épitésüek, egy első vagy két első-hátsó kápakanalasak, melyek vékony nyakon magasan, egyenesen állnak. H 171
