Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Nemes Tamás: Egy XVI. századi dísznyereg restaurálása

Lefőzés után meleg (60 °C) vizes öblítés, majd többszöri hideg vizben való öblítés.

2. Színezés Directechtbraun - 6 g Directechtblau - 3 g Ezek direkt színezékek.

A szinezékszükséglet kiszámítása: kb. 5% húz fel a szálra, azaz 1 g anyagra 0,05 g, tehát 110 g anyagra 5,5 g. Sötét szin esetén vehetünk ennél sokkal többet, mivel nagyon sok levérzik a lemosásból. Tehát 8-9 g-ot vettünk. *2

Fürdóarány 40 ml oldat

1 g anyag 4,4 1 oldat

4,4 1 szinezóoldatban: 8-9 g színezék,

2 S (NH4)2C03

Az igy elkészült felületre varrtam rá koptatott bársony kiegészítést,

A legnehezebb feladatot az ezüst hímzés hiányzó részeinek pótlása jelentette.

1. Olyan vékony ezüstszál elkészíttetése (0, 1 mm), amely megegyezik az eredeti ezüsthuzal vastagságával.

2. Miután az anyagvizsgálatokból megtudtuk az eredeti ezüstszál finomságát, a cél az uj ezüstszál elkészítésénél a más, lehető legtisztább finomság előállítása volt. Ezzel értük el, hogy későbbi vizsgálatoknál bármikor megállapítható a kiegészítő fémszál.

3. Az eredeti hímzések a hiányzó részek mentén igen rossz állapotban maradtak meg; a hímzés kiegészítése előtt ezért azokat külön meg kellett erősíteni, az alaphoz vissza kellett ölteni.

4. A skófium elkészítése, visszahelyezése a tárgyra, A skófiumot a következőképpen készítettem el: olyan tüt kerestem, amelynek vastagsága megegyezik az eredeti hímzés töltőszálának vastagságával. Ilyen vastagságú műanyag injekciós tü műanyag foglalatát átszurtam, ide behajtottam az ezüstszál végét, hogy az a szál feltekerésekor meg ne csusz- szon, megakadjon. Ezután sűrűn egymás mellé tekertem az ezüstfonalat úgy, hogy a tűről ne lazuljon meg a fonal. (XVII. t. 3.) Ezután megfelelő hosszúságú darabokat vágtam belőle. (XVII. t. 2.) A himzést már

a skófiumkészités technikájánál megismert módon készítettem el. (XVII. t. 4-5.) Az uj ezüstszál patinázását kénmájjal13 végeztem.

e/ Az összeállítás

Az igy konzervált és restaurált részeket ismét összeállíthattam. A bőr- papir-bársony takarót ripsz-szalaggal varrtam körbe. A szegéshez uj ripsz-szalagot használtam - az eredeti szinte teljesen tönkrement, vagy elveszett, s az újat amúgy is takarja a kevés megmaradt és az uj selyem- paszománt, valamint az arany diszrojt. Az igy összeállított- oldaltakaró visszahelyezését rézszögekkel végeztem el.

A nyereg restaurálás utáni állapotának a lehető legtovább való megőrzése céljából néhány, a nyereg egyes részeit és egészét érintő megóvó eljárást alkalmaztam, illetve javaslok alkalmazni. (XVII. t. 6.)

Az ezüst rendkívül érzékeny a levegő összetételére, könnyen feketedik. Ezért - ecseteléssel - PVAc-val védtem le a hímzéseket. *4 A bársony

167