Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nehéz Pozsony Istvánné: Mezőkövesdi menyecskeöltözet restaurálása
Dr. NEHÉZ POZSONY Istvánná Mezőkövesdi menyeeskeöltözet restaurálása 1953-ban született Keszthelyen. Középiskolát Pécsett, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textil szakán végzett. Érettségi után Budapesten a Szőnyegjavitó KTSz gobelin restauráló részlegében helyezkedett el. 1972-töl a Néprajzi Muzeum textilrestaurátoraként dolgozik. 1979-ben a Képzőművészeti Főiskola Tárgyrestaurátor szakán szerzett^ diplomát. A Főiskolán készített dolgozatai: Egy XVII. századi teke-türkmén szőnyeg. 1975. (MRMK: 14. sz. ), Rábaközi lepedővég. 1977. (MRMK: 99. sz. ), Tatai bőrpapucs restaurálása és konzerválása, 1977. (MRMK: 174. sz.). I. RÉSZ 1. A matyók Győrffy István "A matyókról" cimü tanulmányában arról tesz emlitést, hogy a "matyó" népnév a XIX. század első felében bukkan fel először. * A matyók nyelvjárását, szokását, viseletét bemutató első leirás pedig 1857-ből ismeretes. 2 Az 1857-es folyóiratban található az első viseletábrázolás is, amely azonban még semmiben sem különbözik a többi paraszti viselettől, tehát a matyó viselet csak a XIX. század második felében alakulhatott ki. E palócságtól különvált népcsoport három községet foglal magában: Mezőkövesdet (1973-ban városi rangra emelkedett), Tardot és Szentistvánt. A népnév eredetét a nyelv- és néprajztudósok nem határozták meg egyértelműen. Többféle feltételezés van köztudatban, abból kiindulva, hogy a "matyó" szó a Mátyás névvel lehet kapcsolatban. A Nagy Képes Naptár 1860. évi számaiban megjelent ismertetések arról tesznek emlitést, hogy a kövesdiek nevüket Mátyás királytól vették, ki a csehek elleni háborúban jelentős támogatást kapott Mezőkövesd városától, s ennek viszonzásául 1464-ben szabad királyi várossá emelte. Ezért "Mátyás fiai"-nak vallják magukat, azaz "matyók"-nak. ^ A hagyomány szerint ezért adják szivesen fiaiknak a Mátyás keresztnevet, bár Győrffy István szerint a korabeli név- lajstromok tanulmányozása ezt nem támasztja alá. A matyók mind római katolikus vallásuak. Dél-Borsod református vidékén elszigetelt, egységes csoportot alkottak, s ez a körülmény alkalmat adott az ellentétek kiéleződésére, a gúnyolódásra (az Alföldön máshol is "matyók"-nak vagy "motyók" nak csúfolták a kálvinista vidékekre betelepült vagy betelepitet.t katolikus népelemeket). A matyóknak a palócsággal való kapcsolata többszörösen bizonyított. Az antropológiai vizsgálatok eredménye mutatja a legszembetűnőbb hasonlóságot. A családnevek kutatása is azt igazolja, hogy a palóc lakta Felvidékről 137
