Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Erdélyi József: Későavar szíjvégek és övveretek restaurálása

helyezzük a megduzzasztott és szűrőpapírral leitatott szilikon pozitivot, körülhatároljuk agyagszalaggal, majd buborékmentesen hig gipszet öntünk rá, A gipsz megkeményedése után (kb. 60 perc) a szilikon pozitivot kivesszük. Ily módon megkapjuk a II. negatívot. A fenti gipsznegativba ismét szilikonból készítünk pozitivot.

Az elkészült, második fokozaton megnagyobbított pozitivot ismét benzolban duzzasztjuk.

Az előbbiekben leirt módon a negatívokat és pozitivokat felváltva addig készítjük, amig a kellő és megfelelő nagyságú nagyítást elérjük.

A kivánalmaknak megfelelően felnagyított szilikon pozitívból ismét negatívot készítünk függően attól, hogy mi a végcél. A jelen esetben egy galvano másolatos nagyításhoz a végső negatívot Vinamoldból készítettem.

A munkafolyamat alatt arra a tapasztalati tényre jöttem rá, hogy a fent leirt nagyítások csak bizonyos határig hitelesek, azon túl a finomabb részletek már bizonyos torzulást mutatnak.

A hitelesen nagyított tárgy elkészítése:

1. A Vinamold negatívot belülről vezetőképessé tettem finoman porlasztóit bronzporral. Megfelelő helyen vékony rézdrót vezetékkel láttam el.

2. A galván-fürdő összeállítása a következő: 100 kg viz, 20 kg rézszulfát, 3 kg conc. kénsav, a fürdő hőmérséklete 35°C, feszültség 1, 5V, áramerősség 1 A/dcm2.

3. A negatívot az elkészített galván-fürdőbe merítettem, majd 24 órán át a fent leirt módon végeztem a réz kicsapását.

4. Ezután kiemeltem a negatívokat a már rajtuk kivált rézzel együtt a fürdőből, vízzel öblítettem, majd etilalkohollal és levegőn szárítottam.

5. A galvanoplasztikai eljárás során a negatívon finomszemcsés rézréteg alakult ki. A tárgyak belsejét a jobb megtartás végett poliészterrel töltöttem ki. A Vinamold negatívból kiemeltem a kész tárgyakat, majd a peremekre rakódott felesleges réznyulványokat, szemcséket mechanikusan eltávolítottam.

Itt kívánok köszönetét mondani mindazoknak, akik a diplomamunkám elkészítéséhez sok segítséget nyújtottak, elsősorban Szalay Zoltán adjunktusnak, aki mint vezető tanár állandó szakmai támogatást nyújtott munkámban, Járó Márta tanárnőnek, aki a spektrográfiai és földtani elemzéseket volt szives elvégezni. Dalnoki Miklósné tanárnőnek, aki az analitikai vizsgálatoknál volt segítségemre, Nagy Sándor régésznek, aki szaktanácsaival és az irodalomra való utalással segített, Pap Julia fényképésznek, aki a diplomamunka fényképanyagát készítette és Szécsényi Ferenc budapesti fémöntő mesternek, aki szóbeli közléseivel volt segítségemre.

A növi sadi Városi Muzeum igazgatóságának és Bunardzic Hadován régésznek külön köszönöm, amiért a diplomamunkámban felhasznált késő avarkori fém tárgyakat a rendelkezésemre bocsájtották.

37