Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása

22. Említést érdemel, hogy az általam ismert magyar szakirodalomban a kardmivesség­gel, mesterségbeli technikáival foglalkozó munkát nem találtam, kivéve LÁSZLÓ Gyula által leirt néhány ide vonatkozó adatot. "Szegedy Emil, akinek metallog­ráfiái munkáiba betekinthettünk, ugyancsak azon a véleményen van, hogy külön műhely foglalkozott a pengék kovácsolásával és a kardok, szablyák szerelésével, hiszen a szablyák rugalmas acélját sok finom réteg összekovácsolásával, hegesz­tésével tették céljára alkalmassá. Sót, megfigyelhetünk olyan eljárást is, ami­kor a két vasrész összeolvasztását közéjük tett rézlemezzel biztosították. " in: Népvándorláskor művészete Magyarországon, 84. old. 23. Kévélés: a vas hajtogatása és ismételt kovácsolása az alapanyag belső szerkezetének kiegyenlítése, egységesítése végett. Ez eredményezi a lemezes struktúrával ren­delkező un. leveleket (pálcákat), amelyet hegesztett vasstrukturának is neveznek. Amennyiben az igy nyert különböző minőségű pálcákból (megfelelő elv alapján) állítják össze a kardlapot és ezeket hegesztik egybe, szerkezeti, lap- vagy kons­trukciós damaszkolásról beszélhetünk. A hegesztett vagy "féldamaszk" az, ami­kor a konstrukciós pálcák egy részét különböző minőségű vasanyagból tekerve állítják elő, szemben a szövezeti vagy valódi damaszkkal, amelynek teljes szer­kezete (konstrukciója) különböző minőségű acélpálcák összegyúrásából, zömité- séből ered. A német irodalom csak az utóbbi két esetet ismeri el damaszkolásnak, hegesz­tett vagy szövezeti damaszk megjelöléssel. Ennek oka talán, hogy a két utóbbi ad a felületen jellegzetes mintát, a felület utólagos maratása során, mely egy­ben a pengék diszét is adja. A damaszkolás fő célja a pengék szívósságának a fokozása, az ütés által keltett belső rezgés csillapítása és a maratás révén a felület díszítése, amely csak másodlagos funkciót tölt be. 24. EMMERLING, H. : Die metallographische Untersuchung der Schwertklingen aus Mischungen. Bern, 1968. - uo: Technologische Untersuchung an eisernen Bo­denfunden. Weimar, 1972. 25. A vasbaktériumok a hasadógombák vagy baktériumok törzsébe tartozó (Schizomyco­phyta), ezen belül a Pseudomonales és a Chlamydobactericiales rendjébe, vala­mint a Gallionellaceae, Siderocapsaceae, Chlamydobactericeae és a Crenotri- chaceae családjába. 26. SZALAY M. : Biológia a mérnöki gyakorlatban. Bp. 1967. 32. old. A korroziv bak­tériumok c. fejezet. 27. Fe (Np. - 0,441 W), AG(Np. + 0,799 W), Cu(Np. + 0,34 W). 28. LÁSZLÓ^Gy.: A népvándorláskor művészete Magyarországon. 76. old. 29. Az anyagvizsgálatot Szalay Zoltán végezte (a további vizsgálat folyamatban van). (A dolgozat leadása idején 1977-ben - Szerk. ) 30. A kilúgozást az alábbi vegyszerekkel is megkíséreltem: 10%-os komplexon-oldat a fekete szineződést nem oldotta, vagy csak igen lassan. 10%-os oxálsav-oldat jól oldott, de fehérítette a felületet. 31. Gyártja: CIBA, Svájc. 32. A felhabosodott pengerész a restaurálás, konzerválás további műveleteiből kimaradt, mert esztétikailag zavaró, egyben a kardpenge hüvelybe helyezését meghiúsítaná. 33. A kivett anyagminták, a kimaradt anyagrészek, töredékek dokumentálása külön jegy­zőkönyvben rögzített. 34. A timsós kezelés a továbbiakban tönkreteszi a faanyag vizsgálhatóságát. Ezzel szá­molva, megfelelő mennyiségű mintaanyagot vettem ki mindhárom anyagból az esetleges későbbi vizsgálatok részére. 35. A kitüzelést, kiegyengetést Szvetnyick Joachim végezte. 36. A robbantási rajzok a MNM Mátyás Király Muzeum Adattárában. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom