Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása
A hely körül mért adatot tévedésnek minősítve, mivel a 4, 5 cm 4 cm középértékkel nem érheti el az 1,9 cm-t, arányos eséssel (csak 3,25 cm) vagy pedig az egyenletes keskenyedés nem állja meg a helyét, és a kard éle valahol megtörve éri el a közölt értéket. Az előző valószínűsíthető, mivel a közölt adat rossz mérés avagy sajtóhiba következménye. Alátámasztásul a következőket: a 4, 5 érték esése 2 érték elérésénél a felezőponton 3,25, a 3 érték elérésének felezőpontján 3,75, ez megközelíti a közölt négy értéket. A mi kardlapunk kezdő szélessége 4 cm. A feltételezett középrészen mérve 3, 5 cm-t ad, igy esetünkben is a pengevég értéke arányos kes- kenyedéssel 3 cm körül van. A kiegészítést ennek alapján végeztem. A hegy ivét látszólagosan önkényesen határoztam meg, analógia hiján. Valójában az alapegységnek felfogott tokszélesség (4, 5 cm) vonalán megkerestem azt az ivközéppontot, amely a hegy megadott végpontját törés- mentesen egybeköti a penge alsó szélességével. A problémasort folytatja és bonyolítja, hogy a kiindulásként közölt 4, 5 cm nem állja meg a helyét. Kiindulva abból, hogy a markolat alsó szegélyének szélessége 4, 3 cm-nek közölt, a hüvely torkolat alatti szélessége 4,8 cm-nek adott. Itt a megfontolás és a közölt fotográfia alapján a valós helyzet a következő: 4, 3 cm-es markolati tokban csak 4 cm-es penge fér el, a tok szélességi adatában pedig a függesztőfül kisebb ive is benne van, igy lett az érték 4, 8 cm. Ha ebből levonom a veret szegecsének a távolságát (0,6 cm), a hüvely mérete 4,2 cm-t ad, ez szintén kizárja a 4, 5 cm-es kardlap lehetőségét. Összegezve az eddigieket: a kardlap kezdő értéke 4, 5 cm helyett 4 cm és azonos kardunkéval. A középérték 4 cm-e valószinü tokkal együtt lett mérve és valójában 3, 5 cm volt. A hegynél mért adat csak 2, 9 cm lehet. A szijvég formájú ezüst keresztvasveret mindkét darabon azonos lehetett (ezt más analóg darabok is igazolják). Diszitése a bordás szegélyszalag és az ezüst szegecs teljes mértékben azonos megoldású darabunk többi veretének kiképzésével. Teljes méret- és formaazonosságot követtem. A koptatóveret rekonstruálása az emlitett analóg darab alapján készült, saját darabunk készitéstechnikai megoldásának sorát folytatva. Az analóg darab ezüstlemeze az összelapolásnál látszólag nem kapott 2x-es takaró diszszalagot, valamint az alsó szegélyszalag két szeggel van felerősítve a fénykép és leírás alapján. Valószinü, hogy a csengelei kard koptatóverete eredetileg sem viselt az illesztésnél takarószalagot, azon oknál fogva, hogy az alapul szolgáló l+8x+l osztatu barázdált szalagot pontosan felezték l + 4x-es szalagra. ^8 így kieső 2x-es szalaggal nem rendelkeztek, nem is alkalmazták. A visegrádi kard disszegélyei l + 3x- esek. Tehát, ha az eredeti szalagot szétnyirták, rendelkezésükre állt 2x-es szalag és ezt fel is használták. Az emlitett két szeg alkalmazását is elhagytam, mivel a tokot forrasztották és alkalmazásuk csak utólagos lehetett. A keresztvas és a koptatóveret kiegészítését kemény PVC felhasználásával végeztem. 39 Felületüket Brasher receptje szerint ezüstöztem. 40 A PVC kiegészítések provizórikusak, hogy bármikor eltávolithatók legyenek. 187
