Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása
désig hőkezelés következett. Közben az esetleges telitőanyag-kivérzéseket lemostam. A már felületükön tiszta darabokat 120°C-on "edzettem", utópolimerizáltam, ugyanis a csak 80°C-on való térhálósodás gyenge minőségű, ridegen törő műanyagot ad. A telités műveletének csak azon töredékeket vetettem alá, amelyek a tárgy felépítésében részt vesznek. Kimaradtak az igen apró, szerkezetileg és felületileg nem jelentős töredékek, valamint az erőteljesen felhabosodott penge^ és a vizsgálati célra elkülönített anyagminták. ^3 A már telitett, kikeményedett, fizikailag terhelhető töredékeket Aral- dit AVV 106 + HY 951 gyantával ragasztottam, A vasrészek kisebb hiányai, valamint a rekonstrukciós kiegészítés pigmentekkel festett Araldit DU öntógyantával történt, HY 951 katalizátor alkalmazásával (keverési arány: 100 r. gyanta, 25 r. katalizátor). F aanyagok A faanyagok lebomlása, károsodása kis mértékűnek mondható. A fa külső megjelenésében jó állapotú. Viszonylagos szerkezeti fellazulás mutatkozott a mikroszkópi metszetek készítése közben. Vizes faanyaggal állunk szemben, amelynek esetleges közvetlen szárítása belső tartóanyag alkalmazása nélkül az állomány összezsugorodását, szálmenti repedezettségét eredményezheti. A vizes fák kiszárítására és telítésére több eljárást dolgoztak ki. A legutóbbi időben a polietilén glikolos módszert alkalmazták, amely nem váltotta be teljességgel a hozzáfűzött reményeket. A tárgyat elszi- nezte, ragaszthatóságát megnehezítette, a vetemedések kihúzása nehézkessé vált. A sarkolat és a hüvely lemezei vízzel érintkeztek, megduzzadtak. E duzzadásnak az ezüstveretek bilincse gátat szabott. A falemezek deformálódtak és a harántirányu vetemedés belső feszültségei hosszanti (szálmenti) repedésekben oldódtak fel. Olyan telitőanyag kellett, amely a deformálódás megszüntetése után a tárgyat a kívánt helyzetben tartja, valamint a telités után jól ragasztható. A szálmenti repedéseket, valamint a hüvely harántirányban kettétört részét megbízhatóan egybetartja. Választásunk az un. Herbst-féle timsós kezelésre esett, mivel a szilárdítás! követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. Egyben a fa eredeti színét visszaadja (kivilágositja) és a fa megközelítőén eredeti térfogatát visszanyeri. Az eljárást karbamid-formaldehid gyanta felhasználásával módosítottam. A vizes fatárgyakat forrásban lévő káliumtimsó (ICAI /SO4/2. 12^0) fürdőjében három órát főztem. A fürdő összetétele: 3, 5 r. kálium-aluminiumszulfát, 1,0 r. desztillált viz. A kezelés befejeztével a tárgyak felületén lévő timsóréteg lemosását követően a felületet karbamid-formaldehid gyantával zártam le. Külön edzősót nem alkalmaztam, mivel ez esetben e feladatot a timsó látja el. Lényeges, hogy a tárgy hirtelen lehűlésével a timsó kristályosodása 183
