Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Simon Imola: Schedel Világkrónikájának restaurálása
ide lép be az aluminium az ammóniás közegben keletkező vörös festéklakk CHgCOOH-val szemben állandó, mig a lúgos közegben ibolyaszinü alizarinszulfonsav fölöslegben adott CHgCOOH-tól visszasárgul. d/ A fém. A könyv zárására szolgáló fémcsatnak csupán egyetlen darabja, az első táblára rögzitett része maradt meg - erről ránézéssel megállapítható, hogy sárgaréz, csakúgy, mint a csatot a táblához rögzítő szegecsek is. Részletesebb anyagvizsgálatot az adott esetben semmi sem indokolt. Az viszont megállapítható, hogy ez a csat borszalagra volt rögzítve (ez az idők folyamán elveszett) s ezt a bórszalagot a hátsó táblához két rézszög, illetve egy rézlap rögzítette (ezek is hiányoznak). e/ A pergamen. Errol részletesebben szóltam fentebb, mint a könyv kasirozásához felhasznált kódextöredékröl. f/ A bordazsineg és füzöcérna. A bordazsineg (bindspárga) mikroszkopikus képe kenderrostra utal. A könyveket eleinte bor- vagy pergamen- csikra fűzték fel, később kezdték használni a hosszurostu kenderspárgából készült bordákat. Ez bizonyos mértékig erősebb, tartósabb, mint a borból szabott szalag, a nyílásban nem törik el. A Schedel-krónika bordái a kötése óta eltelt négy évszázad alatt nem szenvedtek károsodást; a bordákat boritó bor kikopott, kilyukadt, a kenderzsinegek azonban szilárdan összetartották egyrészt a könyvtestet, másrészt a könyvtestet a két táblával. A bordazsineg kétszer sodrott, 5-6 mm vastagságú. A füzócérna mikroszkopikus képe lenszálat mutat. Lencérnával már a középkortól fűzték a könyveket, mind a mai napig ez a legerősebb, legtartósabb füzócérna. Kétszer sodrott, hosszurostu, egyenletes vastagságú, jó minőségű füzócérnát használt a könyvkötő. A könyvet boritó bort lefejtve a tábláról, észrevehettem, hogy - ami a könyv első futó átvizsgálására nem tűnt ki - a könyvet fejnél és lábnál oromszegély (kapitális) zárta le. Az idők folyamán az oromszegély teljesen leszakadt, nyomai csak a bőrrel beborított részen, a beütés alatt maradtak meg. Az oromszegély anyagát is mikroszkopikus vizsgálatnak vetettem alá, kitűnt, hogy lencérnával készítették, szemben a füzócérná- val, azonban ez finomszálu lencérna. A kor uralkodó oromszegély-tipusa vagy az egyszínű natúr (fehéritetlen len), vagy a natúr és kék lencérna két tűvel váltakozva varrva. Az oromszegélyt fejnél és lábnál ennek megfelelően készítettem el. Tisztítás Az anyagvizsgálatok elvégzése után a könyv papíranyagának vizsgálata, a szennyeződés jellegének megállapítása, majd a tisztítás következett. Mint a vizsgálatok során kiderült, penészgomba nem támadta meg 155
