Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Simon Imola: Schedel Világkrónikájának restaurálása

1. Schedel Hartmann történetíró 1440-ben született Nürnberg- ben és 1514-ben halt meg ugyanott. Korának kiemelkedő humanistája volt, aki Itáliában medicinát is tanult és 1466-ban avatták orvossá. Még

a humanisták körében is hatalmasnak számitó magánkönyvtára volt, benne több mint kétezer nyomtatott könyvvel, jelentős részben az orvostudományok területéről. Csupán összehasonlításul említem meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1200 kötet ősnyomtatványt ó'riz. Schedel unikális értékű könyvtára napjainkig fennmaradt, a müncheni Staatsbibliothek állományában található.

Nevét azonban nem csak ezzel irta be a kultúra történetébe, hanem azzal is, hogy alapos tárgyismerettel összeállította, majd 1493-ban Nürn- bergben megjelentette "Világkrónikáját", a "Liber chronicarum"-ot. A könyv feltehetően az év legelején jelent meg, hiszen még ugyanabban az esztendőben elkészült fordítása az eredeti latinból németre s még az év végén meg is jelent a német nyelvű változat. Ez a nagy gyorsaság csak úgy képzelhető el, hogy Schedel együtt dolgozott a fordítóval, vagy legalábbis a fordító már kéziratból dolgozhatott. Ez a gyors munkát végzó fordító

2. Alt György volt, mint a kolofonból is kiderül. Róla igen szűkös adatokkal rendelkezünk, mivel az irodalomtörténeti lexikonok nem említik a nevét.

3. Anton Koberger a XV. század legtermékenyebb német nyomdásza és kiadója volt. 1470-1504 között nyomdász és könyvkereskedő, majd 1513-ban bekövetkezett haláláig már csak könyvkereskedő volt. Számos általa kiadott könyv közül megemlíthetem a Biblia több kiadását és Petrus Lombardus négykötetes müvét, a "Sententiarum libri" c. munkát, ez utóbbi az Országos Széchenyi Könyvtár állományában is megtalálható. Tudjuk róla azt is, hogy nem csak nyomdászattal és könyvkereskedéssel foglalkozott, hanem könyvkötészetet is tartott fenn, mint korában számos más nagy nyomdász is.

4. Sebals Schreyer és

5. Sebastian Kamermaister volt az a két nürnbergi vagyonos polgár, akinek a pénzbeli támogatása lehetővé tette a Világkrónika megjelentetését. A könyv gazdag, díszes kiállításából következően jelentős összeget áldozhattak a megjelentetésre.

6. Michel Wolgemut és

7. Wilhelm Pleydenwurff készitette a könyv illusztrációit.

8. Név nélkül említi a kolofon a további közreműködőket "...auch mit Burger. ,. " szavakkal. Csupán érdekességként említem meg, hogy a latin nyelvű kiadások kolofonjában nem szerepelnek ezek a szavak.

Ezek között a közreműködők között feltehetően ott volt Albert Dürer is, aki ebben az időben Wolgemutnál inaskodott. Maga a tény korán felkeltette a művészettörténészek figyelmét, egyes kutatók állítása szerint egy Odüsszeusz és Kirké találkozását ábrázoló metszet Dürer müve. A Világkrónika szövegének elemzése alapján azt gyanítom, hogy ez a metszet a XLI. lap rectoján látható, aláírás nélküli kép. Anélkül, hogy dönteni kívánnék a vitában, megállapíthatom, hogy a metszet éppen finom vonalaival válik ki valamennyi többi vaskosabb megmunkálásu metszet közül.

144