Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nemes Takách László: Japán gyaloghintó konzerválása, restaurálása
bevakult, hogy a friss metall tükrös fénye kellemetlenül nyersnek hatott volna mellette. ) A pótolt részek színének beállításánál igyekeztem olyan árnyalatot elérni, amely megközelíti az eredeti rész színét, de mégis megkülönböztethető attól. A hintó ablakának függőleges rácsát belülről arany alapon vörös szegfümintás papircsikok diszitik. Ezek restaurálása a mennyezeti lapokéval azonos módon történt. A gyaloghintó bal oldalfalán belül a kartámasz felett teljes méretében megmaradt egy 64, 2 x 26 cm méretű akvarell kép. A tetőkazetták lapjaihoz hasonlóan aranyfüst alapra vizfestékkel festették. Témája: őszirózsák felett reppenő zöldhátu, fehérbegyü madár (Fehérszem; White Auge). Az oldalfalra ragasztott kép - feltehetőleg beázás következtében - hullámosán felhólyagzott. Több helyen 3-8 cm-es keresztirányú repedés és kisebb-nagyobb sérülés volt rajta. A kép jobb alsó sarkától 11,5 cm-re a kartámasz rögzítéséből származó kerek, roncsolt szélű lyuk, és a kartámasz lefeszegetésétől származó nyomok voltak láthatók. A kép gondos megfigyelésekor látható volt, hogy vagy javították már ,azt, vagy eredeti felragasztása közben sérült meg. (Például a madár fejétől balra, valamint attól lefelé 7 cm-rel két hüvelykujj lenyomatnyi mállás; a virágok felett ferdén felfelé húzódó 10 cm hosszú éles gyűrődés. A kép restaurálásakor a legnagyobb gondot a vizfestékkel, vékony papirra festett, meglehetősen nagyméretű kép nehezen hozzáférhető, függőleges felületről való leáztatása okozta. Mindenek előtt a használt ragasztóanyag fajtáját kellett megtudni. A kép alján talált ragasztónyomokból arra lehetett következtetni, hogy az keményitő volt. Feltételezésemet egy - a legrosszabb állapotú szegfümintás csikón - elvégzett jódpróba igazolta. A keményitő lebontását Csóka Árpád biokémikus eljárása szerint, oC-amilázzal végeztem el. c<-amiláz enzimes eljárás: 20 ml 200 g/l koncentrációjú karbamid oldathoz 0, 5 ml oé-amiláz (A készitmény összeöntött állapotban 8 óránál tovább hütve sem tárolható minőségromlás nélkül.) Mielőtt az enzimes készítményt használtam volna, meg kellett győződnöm arról, hogy az nem árt-e a vizfestéknek vagy az aranyozásnak. Az elvégzett próba azt az eredményt hozta, hogy az aranyozott, illetve festett felületek jól birják a kezelés igénybevételét, a zöld szin kivételével; ez levérzésre hajlamos. A próba során lemértem az enzimnek az anyagon való áthatolási idejét (3, 5 perc) és azt az eltelt időt, mig bontó hatását a hátoldalon kifejti (18-20 perc). Mivel feltehető volt, hogy a leáztatandó kép zöld szinei is hajlamosak levérzésre, a kép portalanitása után az akvarellel festett részeket levédtem "Regnal S-l" 2%-os oldatával. Ezután többször átecseteltem a képet az enzimmel. Mintegy 25 perccel később kezdtem a vékony, átázott anyag leválasztását. Szerszámom egy 30 cm hosszú, 4 cm széles, lapos, egyenes csont és egy szike volt. A szűk hintóba behajolva, igen szűk helyen kellett dolgozni, ezért igen hosszú ideig, 11 óra hosszat tartott a munka, de komolyabb sérülés nélkül sikerült a képet leválasz131
