Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nagy Katalin: A boldvai református templom XVI. századi sírleletének restaurálása
22. A szinezékelemzést Balázsy Ágnes vegyészmérnök végezte. 23. Kétféle pajzstetü összetört porából nyerhető ez a színezék: A Kosenll (Coccus cacti) Amerikában honos kaktuszon élő pajzstetüből és a lengyel pajzstetüőől (Mar- garodes polonius), amely Lengyelország, Déloroszország, Ukrajna tölgyfáin honos. 24. V. EMBER Mária: XVI.-XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptából (102., 103., 105. ábra.) Folia Archeologica XIX. 1968. 25. MEGAI Géza: A miskolci Avasi templom 1941 évi ásatása. Hermann Ottó Muzeum évkönyve IX. 1970. 26. Őrzési helye: Iparművészeti Muzeum Adattára. 27. Közli TAKÁCS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. 2 7 kép. Budapest, Gondolat kiadó, 1961. 28. Közli Georg HIRTH: Kulturgeschichtliches Bilderbuch aus Vier Jahrhunderten. 2 72 kép. München, 1923. 29. HIRTH, G.: i. m. 279. kép. 30. RICCI, E. : Antiche trine Italiane. Trine a Fuselli. 39 oldal, 6 kép. Bergamo, é.n. 31. RICCI, E. : i. m. 4 tábla. HENNEBERG: Stil und Technik der alten Spitze Berlin, 10 tábla, 23. kép. 32. CENNERNÉ WILHELM Gizella szives közlése szerint, a XVI. századi metszetek között a Magyar Nemzeti Múzeumban nem található olyan ábrázolás, amely pontos analógia lenne a boldvai lánykaruhához. 33. RICCI, E. : i. m.: Trine a Fuselli 45. oldal. Trine ad Ago 16. kép. XIX. tábla XLVIII. tábla. 34. SERENA: Opera nova di Racami ecc. Fac. simile eliotipico dalia stampa originale de 1564. Venezia, 1879. 35. ZOPPINO: Esemplario di lavori ecc. fac simile dalia stampa originale del 1530. Venezia, 1878. 36. ZOPPINO: i. m. 37. Ltsz: 161/930. - Ltsz: 1914/6.7 38. Ltsz: 12 871. A teritő csak formai rokonságot mutat a boldvai töredékkel. A hímzés zöme görög keresztszemmel készült, mely színoldalon ugyanazt a hatást kelti, mint az olasz fonott öltés, de fonáka más. 39. A kivágás visszahajtott, de nem beszegett volt. 40. Közli Olga SRONKOVÁ: Die Mode von der Renaissance bis zum Rokoko. Präge, 1959. 54. old. 41. HÖLLRIGL József: A csengeri református templom kriptájának leletei. Archeológiái Értesítő, 1934. 103. old. 42. Magyar Nemzeti Muzeum tulajdona, Ltsz: 1933/66.88 43. Iparművészeti Muzeum tulajdona, Ltsz: 3298 44. BUNTA, Magdalena: Tezaurul de la Cetatea de Balta (sec XVI) Plansa IV. 2. Acta Musei Napocensis XII. 1975 45. KÖVÉR Béla: Az "Erdélyi" zománcról. Archeológiái Értesítő 1895. 289. old. A debreceni ötvösök 1557 és 1600-ból származó céh szabályaiban egy uj divat keletkezéséről Írnak, arról a divatról, mely a zománcot a magyar diszöltözetre alkalmazza. (Debreceni és Kolozsvári ötvöscéh közös egysége 1552-59). 46. Biróné SEY Katalin meghatározása. 47. L. HUSZÁR, B. PROCOPIUS: Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn. Budapest, 1932. Nr.45. 58.lap 48. HUSZÁR Lajos: A magyar éremmüvészet gyökerei. Lyka Károly emlékkönyv. Budapest, 1944, 165. old. 49. Amalgámos aranyozás: az aranyat finom porrá reszelték, majd előre melegített higanyt tartalmazó tégelybe tették. Addig keverték, amig az arany a higanyban fel nem oldódott (diffúziós folyamat). Az igy kapott foncsort az aranyozandó tárgy megtisztított felületére fémszálas kefével vitték fel és simították el. A higanyt a felületről faszéntüz fölött párologtatták el. Az aranyozás vastagsága fokozható volt a folyamat ismétlésével. II. fejezet 124
