Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nagy Katalin: A boldvai református templom XVI. századi sírleletének restaurálása
Tisztítás: a íöldszennyeződés eltávolítása után, a korróziós rétegek megszüntetése három fázisban történt. 1. 10%-os Komplexonnal a mechanikus szennyeződéseket, ásványi rá- rakódást sikerült eltávolítani, a CuO-t, CuS-t, a Cu20-t csak részben. 2. Ammóniás káliumkarbonáttal a színes rézvegyületeket, a Cu20-t, AgCl-t, Ag2S-t oldottuk fel. Egy héttel a konzerválás után a tárgyon ismét megjelentek a különböző korróziós rétegek, mintha nem is kezeltük volna. Ezt a talajban lévő oldott ásványi sók és a tisztítás során a hengerek belsejébe beszivárgó kezelő anyagok okozták. Annak érdekében, hogy a felületre újra és újra kirakódó belső korróziós rétegeket el tudjuk véglegesen távolítani, a hengeres tagokat a forrasztási repedések mentén egy igen vékony fúróval megnyitottuk. Ezzel lehetővé vált a belső rész tisztítása. 3. 10%-os kénsavval a még meglévő külső és belső színes vegyüle- teket oldottuk fel. Az anyagban lévő feszültségek feloldását és a belső feloldott korrózió eltávolítását hőkezeléssel végeztük. Az eredeti amalgámos aranyozás igen jó minőségű és vastagságú volt, ezért választhattuk ezt a megoldást. A közömbösítés szódabikarbónás oldattal történt, amelyet ötször-hatszor megismételtünk, majd többszöri melegvizes oldással távolitottuk el. A desztilláltvizes öblítést alkoholos víztelenítés és szárítás követte. A boglárok és az öv fémanyagának restaurálásához nyújtott segítségét köszönöm Rácz Jenő és Varga Péter ötvösrestaurátoroknak. IV. fejezet A XVI. századi női viselet általános jellemzése. A boldvai lelet kormeghatározása Európaszerte mindenütt, igy nálunk is a század közepétől a spanyol divat uralkodott, melynek jellegzetessége: a merevség és a zártság. A szoknya fölött egy elöl felhasitott hosszú ujju, válldudoros köntöst viseltek. A ruha derékban, mélyen lenyúló csúcsban végződött, a szoknya ékbe szabott anyagokból készült, kupszerü volt. A nyakat korong alakú csipkével, a csuklót hasonló kézelőkkel díszítették. A hajat hálóba szedték, fölötte kalapot vagy barettet viseltek. 33 Egyes kutatók szerint, hazánkban a század vége felé a spanyol divatnak egy németországi változata honosodott meg, 34 mások a reneszánsz viselet továbbélését vélik felfedezni nemzeti viseletűnkben. 35 A magyar női viselet főbb darabjai közül (a szoknya, a vállfüző, az ingváll, a kötény, a mente és a köpeny), dolgozatomban csak azokat érinteném, melyek a boldvai leletben szerepeltek és annak kormeghatározásában segítségemre voltak. A magyar vállfüzős viseleti típus szoknyáját egyenes lapokból állították össze, melyet derékban ráncokba szedtek, harang formája volt. 36 V. Ember Mária kutatása szerint a XVI. század közepén a vállfüző ki120
