Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szakál Ernő: A budavári gótikus szobrok restaurálása
helyzetben való forgatása a leggondosabb elővigyázatosság mellett sem volt megnyugtató. Először vázlatterveket készítettünk; figyelembe véve a különböző megoldási lehetőségeket, úgy döntöttünk, hogy az alul hiányos torzókat a törésfelület negativ felületű alépítményére állitjuk. A végleges megoldás lényegesen egyszerűbb formákkal készült el. A torzók alsó törésfelületébe végleges csapokat sehol nem építettünk be. így a püspökszobrot is három ponton úgy támasztottunk alá, hogy az statikusan álljon, és az alája tett forgókoronggal minden irányba elfordítható legyen, hogy a tisztítás és összeépítés munkájánál minden oldalról szabadon hozzáférhessünk a plasztika felületéhez. A kiállításra áttetsző, színes, csiszolt felületű műanyagból készültek az alátétek, melyeken az egész törésfelület egyenletes terhelést kap, a plasztika teljes épségben tartásával. Számunkra az alsó törésfelület még fontossá válhat. A plasztika a talapzatáról bármikor leemelhető. így egy könyves szent torzója is, - hogyha esetleg alsó szakasza előkerül. Részletesen tanulmányoztuk szobraink testarányait a fejmagasság viszonylatában, hogy a különböző méretű figurákhoz tartozó töredékeket csoportosítani tudjuk. Torzóink az Anjou-kori ölhöz viszonyítottan nagyjából öt-heted, négy-heted, és három-heted életnagyságuak, és arányaikban hét fejhosszra komponáltak. Foglalkoznunk kellett az egyes figurák mozgássémáival, mert például egy Madonna testének mozgásvonalai a fejben folytatódnak, és annak tartását szinte meghatározzák. Néhány (nem restaurátor) kollégánk nagyon szerette volna, hogy torzóink fejet kapjanak. De hiába készült a Madonna-test és a Madonna-fej ugyanolyan kőanyagból, s hiába volt léptéke is jó, ha illesztésükkor az ellenkező irányú mozgásvonalak ütköznek. Mindannyian szerettünk volna teljesebb szobrokat a torzók helyett, de el kell fogadnunk, hogy a fejhez egy hiányzó test, a testhez egy hiányzó fej tartozott. A kapcsolat közöttük csak az anyag, a kor, a stilus, a műhely. Ezért a fej és a torzó külön került a kiállításra, megbizonyosodva az összeépítés bizonyíthatatlanságáról. A kosztümtörténeti tanulmányok e kor vonatkozásában és analógiák keresése is munkánkhoz tartozott. Részletesen tanulmányoznunk kellett a kosztümöket, hogy töredékeinket e szempontból is felismerhessük. Például egy lovagszobor drapériatöredékeinek válogatásához nagyon hasznosak voltak a kosztüm ismeretében azon rekonstrukciós metszetrajzok, melyek a redovetés rendszerét sokkal jobban meghatározták, mint a nézeti rajzok. A törésfelületekben a formakonUirok logikus egymásba kapcsolódása tisztán felismerhető. Egy nagyon kvalitásos lovagtorzóval kapcsolatban djra beszélnünk kell a színezésről. A harisnyanadrágon a piros, a tunikán és börzékén a kék, valamint az átvető szegélyének aranya közvetlenül a kőfelületre festett. A harminchét darab töredékből összeépült torzó felsőtestéből semmi sem került elő. Főként a kis méretű egyházi szobroknál, mint az úgynevezett kék Máriánál a festéstechnika kétféle. A köpeny azúrkékjét valamilyen vizes oldatu kötőanyaggal festhették fel, a tunika és a haj egységes vöröses- barnája olajtemperaszerü, mely teljesen épen megmaradt. A legteljesebbé vált szobrunk egy próféta figura, melynek törzséhez. 51
