Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Duma György: Képlékenyen megmunkálható gipsz

retváltozása, méretnövekedéséből (hí) számított tágulása

£ -■AL c t

igen kis méretű, azért azt a szokásos módon jelen esetben is mm/m értékben (0/00) adtuk meg (III. táblázat).

A kisérleti gipszmasszák fizikai jellemzőit a szabványoknak megfelelően vizsgáltuk22. a hajlítószilárdságot az alábbiak szerint számítottuk:

r* _ M _ 3 Pl

Oh K " 2 ' K

ahol: M = törőnyomaték (kp/cm)

K = keresztmetszeti tényező P = a próbatest közepére ható erő (kp)

L = a támasztógörgők távolsága (cm)

A nyomószilárdságot (ny) az alábbi összefüggés alapján nyertük:

P 2

ny = — = kp / cm

ahol: P = nyomóerő (kp)

F = nyomott felület (cm2)

A vizsgálati eredmények átlagértékeit táblázatban foglaltuk össze (IV. táblázat). A közölt adatokból jól látható, hogy a gipszmassza kötésideje, kis víztartalma ellenére jelentősen megnövekedett (II. és III. táblázat, 5-6. ábra ), A kristályok szokatlan alakja, 5. ábra valamint a jelentős mennyiségű kolloid rész - gipszgél - jelenléte miatt képlékenyen megmunkálhatóvá vált ( 4. ábra )• A képlékeny gipszmasz- szára jellemző a mérettartósság, kis porozitás és igen nagy szilárdság (IV. táblázat). Azt tapasztaltuk, hogy megfelelő minőségű, magas félhid- ráttartalmú gipsz használata esetében, a táblázati értékeket meghaladó 100 kp/cm2 hajlitó és 300 kp/cm2 nyomószilárdság is elérhető2^. A leírt eljárással azonban kedvező eredményt csak adalékanyagoktól mentes, tisztán félhidrátot tartalmazó stukaturgipszekkel érhetünk el. Különösen alkalmatlanok azok a gipszfajták, melyek gyorsítókat tartalmaznak. Ez utóbbiak nagymértékben gátolják a kolloid anyagok adszorbcióját, s igy a képlékeny tulajdonságok kellően nem érvényesülhetnek, jelentősen csökkentik a képlékeny gipsz kötésidejét is.

Az említett tulajdonságai miatt a képlékeny gipszmasszákat a restaurálás különböző területein, elsősorban szobrok kiegészítésénél lehet alkalmazni.

172