Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Kastaly Beátrix: A hírlaprestaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára
a kettős hajlitgatások számát (ez utóbbi: azt mutatja meg, hány dupla hajtást bir ki a papir - bizonyos terhelés és szög esetén - anélkül, hogy elszakadna). A fehérségtartalmat a fényvisszaverés alapján, fotoelektromos elven működő leukométerrel, a savasságot elektronikus utón, felületi pH-méréssel, a kettős hajlitgatások számát pedig Köhler-Molin rendszerű hajlitgató gépen határoztuk meg, ez utóbbit az előirt klimatizálás után. Az alkalmazott közömbösitési módok hatékonyságának vizsgálatára a hővel való mesterséges öregitést alkalmaztuk. Tekintve, hogy az egy papíron végzett különböző kezelések eredményeit kellett összehasonlítani, nem ragaszkodtunk az általánosan használt, 72 órás 100°C-on való öre- gitéshez. Rövidebb ideig, magasabb hőfokon öregitettünk, és igy a vizsgált tulajdonságokban egyértelmű és jól mérhető változásokat tapasztaltunk. Ismert feltételezés és uj papirok esetében bizonyitott tény is, hogy a sav által okozott kémiai degradálódás a papir fizikai tulajdonságainak romlásához vezet. A mért adatok alapján azt vizsgáltuk, hogy ez az összefüggés mennyiben áll a természetesen öregedett, különböző korú papírokra. Megnéztük azt is, hogy a különböző összetételű, korú és eltérő - pontosan meg nem határozható - környezeti körülmények által öregedett papirok állapota mennyire hasonlítható össze egymással. E célból a mérések eredményeit ábrázolni kellett. Mivel a papir öregedésében az időnek igen fontos szerepe van, nyilvánvaló, hogy a múlt századi papírokat nem lehetett összehasonlítani a 30 évvel ezelőttiekkel. A három grafikon (1-3.) közül kettő a pH-fok és a hajlitgatási szám összefüggését, egy pedig a pH-fok és a fehérség kapcsolatát mutatja. A pH-kettős hajlitgatás grafikonok öt időszakaszt ábrázolnak. A grafikonokból a következő megállapításokat tehetjük: a) az, hogy ábrázolható mérési eredményeket és értékelhető görbét kaptunk, mutatja, hogy a savasság mértéke döntő hatást gyakorol a papir erősségére. Az összetétel és a körülmények szerepe másodlagos, az idő viszont ugyancsak meghatározó tényező. b) A legalacsonyabb, 4,40 alatti pH-értékekhez egy kivétellel a legkisebb, 100 alatti hajlitgatási értékek tartoznak. A kivétel egy 1953-ból való minta volt, amely a többihez képest uj, a sav még nem tudta nagy mértékben legyengíteni a papirt. c) A leginkább savasak és a leggyengébbek az 1884-1898 közötti időszak mintái, ezért is kellett külön ábrázolni őket. d) A rongytartalmu papirok erőssége 100-150 éves öregedés után már nem túlságosan nagy. Jelenlegi állapotukat azonban feltehetőleg még sokáig megőrzik, a kisebb savasság és a jó anyagminőség révén. e) Az 1884-1973 közötti négy időszak pH-hajlitgatás görbéi egymás fölött helyezkednek el, időrendben, jelezve az évek döntő szerepét. Az 1953-1973 -as görbe nagy meredeksége bizonyítja az ijságnyomó papir szilárdságánál rohamos csökkenését. A mérési eredmények bizonyítják, hogy az újságnyomó papirok zöme néhány évtized után erősen savassá válik, s ennek következtében szilárdságuk és fehérségük rohamosan csökken. Kimutatták, hogy a keletkező szines anyagok 50 százaléka savas természetű. A megelőző, konzerváló védelem tehát elsőrendűen fontos volna, jelenleg azonban ennek még sok tényező áll az útjában.- 97 -
