Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Jakubik Anna-Kriston László: A Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményének restaurálási munkái 1968-1973
taurálási munkáinak felmérését, mely egyúttal az első ilyen jellegű állagfelmérés volt. A munka módszerének kialakításánál egyrészt a feladatból, másrészt a Gyűjtemény sajátos jellegéből kellett kiindulnunk. A feladat: minden nem kiállítható állapotban lévő műtárgy restaurálási munkáinak meghatározása volt, amiből az összkép kialakult. A könnyebb áttekinthetőség és a munka meggyorsítása érdekében egy erre a célra tervezett adatgyűjtő lapot sokszorosítottunk, a következő tételekkel: 1. sorszám 2. a tárgy leltári száma 3. a tárgy megnevezése 4. a tárgy anyaga 5. a tárgy méretei 6. a tárgy jelenlegi állapota 7. a szükséges restaurálási munkák (részletezve: konzerválás, tisztítás, kiegészítés, fafaragás, asztalosmunka, keret) 8. a munkához előreláthatóan szükséges idő megjelölése (minden esetben egy személyre vonatkoztatva). A 2-6. tételek részben a tárgyak egyértelmű azonosítását biztosították; másrészt a méret, anyag, állapot megjelölésével olyan adatokat rögzítettek, melyek a restaurálási feladatok szempontjából lényegesek. A Régi Magyar Gyűjtemény anyagát is rendszerezni kellett a könnyebb áttekinthetőség érdekében. A gyűjtemény jellege erre két szempontból adott lehetőséget: a tárgyak kora és műfajuk szerint. A műfaji besorolásnál problémát jelentettek az önálló egységet képező - és általában egy leltári számon szereplő - oltárok, melyeknél célszerűnek látszott, hogy részeiket ne válasszuk szét műfaj szerint képekre és szobrokra, hanem az összetartozó tárgyakat egy helyen soroljuk fel. így alakult ki a felmérés végleges sorrendje: középkori táblaképek (1-88. sorszám), középkori szobrok (89-164. sorszám), barokk festmények (165-250. sorszám), barokk szobrok (251-426. sorszám). Külön sorszámmal (L. 1 - L. 27.) vettük fel a letéti barokk képanyagból azokat a festményeket, melyek a kiállítás anyagát gazdagíthatnák. Végül külön kartonlapokra dolgoztuk fel az oltárokat, melyeknél leltári számuk mellett alszámként szerepel, hogy hány darab (leltári tétel) tartozik az oltárhoz. Az oltárok esetleg már restaurált részeit külön pótlapon soroltuk fel. A fenti rendszerezésen belül a műtárgyakat származási helyük szerint, a barokk anyagnál - ha ismert - a művész neve szerint vettük alfabetikus sorrendbe. Az ismeretlen származású alkotások az "i" betűnél, leltári számuk számsorbeli növekedése szerint szerepelnek. Az alfabetikus sorrendet az oltároknál is származási helyük szerint alkalmaztuk. A felmérés sorszámozása alapján egy egyszerű statisztikai összehasonlítást is készíthettünk a restaurálandó tárgyakról. A feldolgozásra került 640 műtárgyból: középkori táblakép 88 középkori szobor 76 barokk festmény 113 barokk szobor 176 25 oltár részei 187 db.- 39 -
